Azok az emberek, akikn�l bizonyos g�nekb�l t�bbletk�pia is jelen van, j�val hajlamosabbak a t�lzott sov�nys�gra - k�z�lt�k kutat�k a brit Nature tudom�nyos magazinban.

Az Imperial College London �s a sv�jci Lausanne-i Egyetem munkat�rsai tanulm�nyukban �gy tal�lt�k, hogy a 16-os kromosz�ma egyik szakasz�nak megism�tl�d�se kapcsolatba hozhat� az alacsony tests�llyal.

Kor�bbi kutat�sok m�r meg�llap�tott�k, hogy a sz�ban forg� g�nek egyik k�pi�j�nak hi�nyakor 43-szor nagyobb a k�ros elh�z�s kock�zata. "Ez az els� azonos�tott genetikai ok a rendk�v�li v�konys�g h�tter�ben.

Egy�ttal arra is az els� p�lda, hogy a genom egy r�sz�nek t�rl�se �s ism�tl�d�se ellent�tes hat�ssal j�r" - emelte ki Philippe Froguel kutat�svezet�, az Imperial k�zeg�szs�g�gyi kar�nak munkat�rsa.

A kutat� r�mutatott, hogy eredm�ny�k szerint a gyerekkori alult�pl�lts�g h�tter�ben genetikai ok is �llhat, nem felt�tlen�l a sz�l� nevel�si hib�ja, ha egy gyerek nem eszik. Norm�lis esetben mindk�t sz�l�t�l egy-egy k�pi�t kapnak az ut�dok a g�nekb�l, �gy minden g�nb�l k�t p�ld�nnyal rendelkeznek.

El�fordul azonban, hogy egyes kromosz�madarabok megism�tl�dnek vagy kimaradnak, ennek k�vetkezt�ben t�bb vagy kevesebb lesz az adott g�nek k�piasz�ma.

A 16-os kromosz�m�n tal�lhat� szakaszb�l k�r�lbel�l minden k�tezredik embern�l tal�lhat� t�bbletm�solat. Ez a f�rfiakn�l 23-szoros�ra, a n�kn�l �tsz�r�s�re emeli a sov�nys�g val�sz�n�s�g�t. Sov�nynak az sz�m�t, akinek testt�megindexe (BMI) 18,5 alatt van. A BMI kisz�m�t�s�n�l a tests�lyt osztj�k a m�terben kifejezett magass�g n�gyzet�vel.

Froguel kutat�csoportja t�bb mint 95 ezer ember DNS-�t vizsg�lta a tanulm�nyban. Kider�lt, hogy az adott duplik�ci�val rendelkez� gyerekek fel�t kor�bban alult�pl�ltnak diagnosztiz�lt�k, mert s�lygyarapod�suk �teme j�val alatta maradt a szok�sosnak.

"Most azt tervezz�k, hogy szekven�ljuk ezeket a g�neket, �s meg�llap�tjuk, mit csin�lnak. �gy elk�pzel�s�nk lehet majd arr�l, hogy melyek vesznek r�szt az �tv�gy szab�lyoz�s�ban" - mondta Froguel.