Howard Davies szerint s�lyos k�vetkezm�nyei lesznek annak, ha az eur�pai vezet� politikusok nem cselekszenek gyorsan a p�nzpiacok megnyugtat�s�ra. Sz�k�teni kell az euro�vezetet, vagy fisk�lis uni�t kell l�trehozni - v�li a London School of Economics volt igazgat�ja.

„�prilis a legkegyetlenebb h�nap” – �rta �tokf�ldje c�m� vers�ben T.S. Eliot. Ha viszont nem �r�, hanem olyan befektet� lenne, aki az eur�pai p�nzpiacokat figyelte az ut�bbi �vekben, akkor ink�bb augusztust v�lasztotta volna.”

Ezzel a l�rai hasonlattal h�vja f�l a figyelmet Howard Davies arra, hogy az elm�lt �vekben rendszerint gazdas�gi bajok k�zepette b�cs�ztunk a ny�rt�l. A brit k�zgazd�sz a Project-Syndicate honlapon a francia p�ld�t eml�ti: 2007-ben a BNP Paribas, most pedig riv�lisa, a Soci�t� G�n�rale szenved �ri�si vesztes�geket a t�zsd�n, mik�zben pletyk�k keringenek arr�l, hogy Franciaorsz�g ad�sbesorol�s�t is lemin�s�t�s fenyegeti.

Pedig nem Franciaorsz�g �ll az euroz�na v�ls�g�nak k�z�ppontj�ban, erre a poz�ci�ra t�l nagy a verseng�s – �rja a k�zgazd�sz, utalva arra, hogy G�r�gorsz�g ut�n �rorsz�g, majd Portug�lia, k�s�bb pedig Spanyolorsz�g �s Olaszorsz�g is "az �lmez�nybe jutott".

A v�ls�g el�rehaladt�val az eur�pai bankok m�rlege is a f�kuszba ker�lt. Howard Davies szerint az euro�vezet korm�nyai nem voltak hajland�k vagy k�pesek meggy�zni a piacokat arr�l, hogy urai a helyzetnek. Ez�rt elker�lhetetlennek l�tszik, hogy az euroz�n�t sz�k�ts�k, kihagyva bel�le n�h�ny tagot a versenyk�ptelen perif�ri�r�l, vagy egyfajta fisk�lis uni� l�trehoz�s�val garant�lj�k a tagorsz�gok ad�ss�gszintj�t. Semmi m�s nem k�pes meggy�zni a befektet�ket, hogy bizalommal forduljanak az euro�vezet gyeng�lked� orsz�gai fel�.

A P�rizsban tan�t� k�zgazd�sz szerint politikai probl�ma az, hogy a m�sodik megold�st nem lehet „eladni” a n�met szavaz�knak, m�g kev�sb� az olyan nacionalista p�rtoknak, mint a francia Nemzeti Front vagy az Igazi Finnek. Esetleg akkor lehet meggy�zni a n�meteket, ha az eur��vezet sz�tes�se lenne az alternat�va, ami a n�met m�rk�t vagy esetleg az �szaki eur�t abba a k�nyelmetlen helyzetbe hozn�, mint amelyben ma a sv�jci frank van – vagyis t�l er�s lenne. De a dolgok rosszabbra is fordulhatnak, mire a politikusok reag�lnak.

Az euroz�na sok bankja sokkal kev�sb� tudta jav�tani
t�kemegfelel�si mutat�j�t �s likvidit�s�t a v�ls�g kit�r�se �ta, mint az amerikai �s brit bankok. Ez kider�l a Nemzetk�zi Valutaalap �prilisi jelent�s�b�l is.