Virginia Woolf (London, 1882. janu�r 25. – Sussex, Rodmell, 1941. m�rcius 28.) angol reg�ny�r�, essz�ista, novellista, kritikus, k�nyvkiad�, feminista, �s a 20. sz�zadi modern irodalom egyik vezet� alakjak�nt tartj�k sz�mon.

Adelina Virginia Stephenk�nt l�tta meg a napvil�got egy londoni fels�k�z�poszt�lybeli csal�dban.

Anyja, Julia Prinsep Stephen, a h�res sz�ps�g, Indi�ban sz�letett; anyj�val k�s�bb k�lt�ztek Angli�ba, ahol preraffaelita fest�knek (pl.: Edward Burne-Jones) �llt modellt. Apja, Sir Leslie Stephen, h�res irodalm�r-filoz�fus, hegym�sz�, �s a Vikt�ria-kor egyik legismertebb kritikusa volt.

Kor�bban mindketten h�zasok voltak, majd meg�zvegy�ltek. Juli�nak az els� f�rj�t�l, Herbert Duckworth-t�l, h�rom gyereke sz�letett: George, Stella �s Gerard. Leslie, Minny Thackeray-jel val� h�zass�g�b�l pedig egy l�nyt hozott mag�val: Laura Makepeace Stephen-t, akin�l fejl�d�si rendelleness�get �llap�tottak meg, �s eg�szen 1891-ig a csal�ddal �lt, majd int�zetbe ker�lt. Leslienek �s Juli�nak n�gy k�z�s gyereke sz�letett: Vanessa (1879), Thoby (1880), Virginia (1882) �s Adrian (1883).

Irodalmi l�gk�rben t�lt�tte gyermekkor�t: iskol�ba nem j�rt, nevel�i �s sz�lei tan�tott�k, kiv�teles m�velts�g�t pedig apja k�nyvt�r�ban szerezte meg. Nagyon kor�n eld�nt�tte, hogy �r� akar lenni.

1882-t�l 1894-ig a csal�d, a ny�risz�neteket egy Cornwall-ban tal�lhat� tengerparti kisv�rosban, St. Ives-ben t�lt�tte. 1895-ben, az anyja hal�la ut�n a St. Ives-i h�zat eladt�k, de Virginia sokszor visszat�rt m�g ide. Ez a helysz�n t�bbsz�r is megjelenik m�veiben, p�ld�ul A vil�g�t�torony �s a Jacob szob�ja c. reg�ny�ben. London �s/vagy St. Ives k�pezik legt�bb m�v�nek alaphelysz�n�t.

1895-ben, 13 �ves kor�ban vesztette el v�ratlanul az �desanyj�t; ekkor volt az els� ideg�sszeoml�sa. K�s�bbi vallom�s�ban beismeri, hogy 44 �ves kor�ig nem hagyta nyugodni anyja eml�ke. A f�ltestv�re, Stella vette �t a h�ztart�si feladatokat, de hamarosan, 1897-ben f�rjhez ment, �s a n�sz�tjukr�l visszat�rve � is meghalt.
Apja, aki sokak szerint elnyomta Virgini�t, 1904-ben hunyt el, ami �sszet�rte a k�l�n�sen �rz�keny �r�n�t, holott nem volt j� v�lem�nnyel r�la: "minden m�v�szi �rz�k n�lk�linek" titul�lta �vekkel k�s�bb.
1912-ben ment feles�g�l Leonard Woolf-hoz.

Az ideg�sszeroppan�sai �s a visszat�r� depresszi�s peri�dusainak gy�kere, a pszichoanalitikusok �s �letrajzkutat�k felt�telez�se szerint annak az eredm�nye, hogy Virgini�t �s Vaness�t a f�ltestv�reik, George �s Gerald Duckworth szexu�lisan moleszt�lt�k.

A ment�lis betegs�ge, a hangulat-ingadoz�sai eg�sz �let�re kihat�ssal voltak, de az irodalmi term�kenys�ge kisebb sz�netekkel b�r, de t�retlen volt eg�szen a hal�l�ig.

1940-ben bombatal�lat �rte londoni lak�sukat �s rodmelli kertj�ket egyar�nt. Gyenge idegrendszer�t a t�rt�ntek annyira megviselt�k, hogy �ngyilkos lett: 1941. m�rcius 28-�n k�vekkel megrakva zsebeit a sussexi birtokuk k�zel�ben l�v� Ouse foly�ba �lte mag�t. A holttest�t �prilis 18-ig nem tal�lt�k. F�rje, Virginia hamvait, a rodmelli kerj�kben egy fa al� temette el. F�rj�nek hagyott utols� level�ben ezt �rja:
"�gy �rzem, �jra kezd elhatalmasodni rajtam az �r�let. �s �rzem, hogy nem tudn�nk �tv�szelni m�g egy olyan r�mes id�szakot. Nem hevern�m ki t�bb�. �jra hangokat hallok, �s k�ptelen vagyok koncentr�lni. �gy azt teszem, ami a legjobb megold�snak t�nik. Te a lehet� legnagyobb boldogs�got adtad nekem. T�bbet jelentett�l sz�momra, mint b�rki m�s. Nem hiszem, hogy k�t ember boldogabb lehetett volna, 'm�g el nem �rt ez a r�mes k�r. Nem tudok tov�bb harcolni. Tudom, hogy t�nkreteszem az �leted, �s hogy n�lk�lem �jra k�pes lenn�l dolgozni. �s tudom, hogy fogsz is. L�tod, m�g ezt sem tudom rendesen meg�rni. Olvasni sem tudok m�r. Szeretn�m, ha tudn�d, hogy minden boldogs�gomat neked k�sz�nhetem. Olyan t�relmes volt�l velem �s hihetetlen�l j�. Ezt ki akartam mondani - mindenki tudja. Ha lett volna b�rki, aki megmenthetetett volna, az te lenn�l. Sz�momra minden elveszett, kiv�ve a te j�s�godat. Nem akarom tov�bb rombolni az �letedet. Nem hiszem, hogy k�t ember boldogabb lehetett volna ann�l, mint mi voltunk. V."

1917-ben f�rj�vel k�z�sen, egy kis k�zihajt�s� nyomdag�ppel, �ner�b�l egy k�nyvkiad� v�llalkoz�st alap�tottak Hogarth Press n�ven. Olyan h�res �r�k m�veit jelentett�k meg, mint Gorkij, Rilke, Freud, T. S. Eliot, Robert Graves �s Katherine Mansfield. �k jelentett�k meg – Angli�ban els�k�nt – Mad�ch Imre: Az ember trag�di�ja c�m� m�v�t angol nyelven. A kiad� ma is m�k�dik.