Charles John Huffam Dickens (Portsmouth, 1812. febru�r 7. – Higham, 1870. j�nius 9.) angol �r�. Egyesek szerint a viktori�nus kor legnagyobb �r�ja �s az angol nyelv legkiv�l�bb m�vel�je. �r�sainak n�pszer�s�g�t mutatja, hogy napjainkig minden m�ve folyamatosan kaphat� anyanyelv�n.

Dickens Hampshire-ben sz�letett, �t�vesen k�lt�z�tt Kentbe, 10 �vesen Londonba a csal�dj�val. A korai �vei sz�pen, j�m�dban teltek, sokat olvasott, k�l�n�sen a pikareszk reg�nyeket szerette. Azonban amikor tizenk�t �ves lett, apja, a tenger�szeti p�nzt�r kistisztvisel�je, elad�sodott �s b�rt�nbe ker�lt. Dickens egy f�nym�z m�helyben kezdett dolgozni. Gyermekkori �lm�nyei, a l�tott nyomor visszat�r� elemeiv� v�ltak reg�nyeinek. Heti hat shillingb�l tartotta el mag�t �s t�mogatta csal�dj�t.

P�r �vvel k�s�bb a csal�d anyagi helyzete egy �r�ks�gnek k�sz�nhet�en ism�t jobbra fordult, elhagyhatt�k az ad�sok b�rt�n�t, de Dickens anyja nem vette �t egyb�l ki a m�helyb�l, amit a fi� soha nem bocs�tott meg neki. �gyv�dbojt�rkod�s �s egy gyors�r�i �ll�s ut�n �js�g�r� lett, parlamenti vit�kr�l tud�s�tott, �s j�rta az orsz�got a v�laszt�si kamp�nyok id�szak�ban. Huszonn�gy �ves kor�ban jelent meg els� reg�nye, a Pickwick Klub, amellyel azonnal nevet szerzett mag�nak.

1836. �prilis 2-�n feles�g�l vette Catherine Thompson Hogarth-ot, aki tizen�t �v alatt t�z gyereket sz�lt neki. 1842-ben egy�tt Amerik�ba utaztak, az utat az Amerikai jegyzetek c�m� le�r�s �r�k�ti meg. Dickens h�rom �js�g sz�m�ra �rt, az egyikn�l szerkeszt�k�nt is dolgozott 1839-ig. 1856-ra annyi p�nzt gy�jt�tt �ssze, hogy megvehette a Gad's Hill Place nev� vill�t Kentben, melyr�l gyerekkora �ta �lmodozott.

1858-ban Dickens �s feles�ge sz�tk�lt�ztek. A v�l�s akkoriban skandalum sz�mba ment volna, �s Dickens hal�l�ig gondoskodott a feles�g�r�l. A szak�t�s h�tter�ben t�bbek k�z�tt alighanem Ellen Ternan sz�n�szn� �llt, aki felt�telezhet�en Dickens szeret�je volt.

1865. j�nius 9-�n Dickens a Staplehurst vonatszerencs�tlens�g t�l�l�i k�z�tt volt. Egy p�lyafel�j�t�s miatt a vonat kisiklott egy h�don �s a vagonok a patakba potyogtak. Dickens els� oszt�lyon utazott a szerelv�ny elej�n, az � vagonja nem zuhant a m�lybe. S�rtetlen�l meg�szta az incidenst, de a lelk�ben m�ly nyomott hagyott az eset. Ezt k�vet�en m�r csak egy reg�nyt fejezett be, a K�z�s bar�tunkat. Idej�t f�leg nyilv�nos felolvas�sai t�lt�tt�k ki.

A szerencs�tlens�g �t�ves �vfordul�j�n hunyt el otthon�ban. K�v�ns�ga ellen�re (miszerint a rochesteri katedr�lisban temess�k el) a Westminster-ap�ts�gban helyezt�k �r�k nyugalomra.

• A Pickwick klub, (The Pickwick Papers) (1836); ford. Hevesi S�ndor
• Twist Oliv�r, (Oliver Twist) (1837–1839); ford. Ottlik G�za; Szentkuthy Mikl�s
• Nicholas Nickleby, (Nicholas Nickleby) (1838–1839); ford. Devecserin� Guthi Erzs�bet
• Ritkas�gok r�gi boltja (The Old Curiosity Shop) (1840–1841); "a magyar ifj�s�g sz�m�ra �tdolgozta" V�rdai B�la (1922)
• Barnaby Rudge (Barnaby Rudge) (1841); ford. Berczik �rp�d (1872)
• Kar�csonyi �nek (A Christmas Carol) (1843 december); ford. Benedek Marcell; Bark�czi Andr�s (2004)
• Harangsz�; (The Chimes) (1844); ford. Szinnai Tivadar
• T�cs�k sz�l a t�zhelyen; (The Cricket on the Hearth) (1845) ford. Benedek Marcell
• Az �let csat�ja; (The Battle of Life) (1846) ford. Benedek Marcell
• A k�s�rtet-l�t� ember; (The Haunted Man and the Ghost's Bargain) (1848) ford. Ger�b B�l�n�
• Martin Chuzzlewit �lete �s kalandjai, Martin Chuzzlewit (1843–1844); ford. Ottlik G�za
• Dombey �s fia, (Dombey and Son) (1846–1848); ford. Fodor J�zsef
• David Copperfield, (David Copperfield) (1849–1850); ford. Szinnai Tivadar
• �r�k�s�k (Bleak House) (1852–1853); ford. Ottlik G�za
• Neh�z id�k, (Hard Times) (1854); ford. Mikes Lajos
• Kis Dorrit, (Little Dorrit) (1855–1857); ford Biz�m Lenke
• K�t v�ros reg�nye, (A Tale of Two Cities) (1859); ford. Karinthy Frigyes, S�v�g� Katalin
• Sz�p rem�nyek, (Great Expectations) (1860–1861); ford. Bartos Tibor
• (Our Mutual Friend) (1864–1865)
• (The Mystery of Edwin Drood) (befejezetlen) (1870)