B�r sok angol ige az ennek a r�sznek az elej�n bemutatott szab�lyt k�veti, n�h�ny ige nem. Ezen ig�knek k�t fajt�ja van:

1. er�s ig�k (a "�tl�that� rendhagy� ig�k")
2. val�di rendhagy� ig�k.

Az "�tl�that� rendhagy� ig�k"nek azokat az ig�ket h�vj�k, melyeket Jacob Grimm er�s ig�knek nevezett. Ennek az elnevez�snek az az indoka, hogy b�r els� r�n�z�sre rendhagy�nak t�nnek, de val�j�ban egy k�z�s szab�lyt haszn�lnak. Ez a r�gi n�met ablaut rendszerb�l maradt fenn, mely az indo-eur�pai nyelvekben haszn�lt ragoz�s egyik form�ja. Ezt �ltal�ban mutatja a nem szokv�nyos egyszer� m�lt idej� alak is:

I swim ~ I swam ~ I have swum –�szik

I sing ~ I sang ~ I have sung –�nekel

I steal ~ I stole ~ I have stolen – lop

Ennek a csoportnak egy m�sik alcsoportja a k�z�pangolig ny�lik vissza. N�h�ny ige, legink�bb azok, melyeknek sz�t�ve m�ssalhangz�ra v�gz�dik, (/t/, /d/, vagy /s/), �s ikerm�ssalhangz�ra, vagy olyan m�ssalhangz�f�rtre v�gz�dik, melynek v�g�n –d van. A k�z�pangolban a m�ssalhangz�f�rt el�tt l�v� mag�nhangz� gyakran megr�vid�lt. Ebben az id�ben alakultak ki a most bemutatand� p�ld�k is.

I meet ~ I met ~ I have met

I lead ~ I led ~ I have led

I read ~ I read ~ I have read

I lose ~ I lost ~ I have lost

I keep ~ I kept ~ I have kept

A val�di rendhagy� ig�knek olyan alakjuk van, mely nem tal�lhat� ki el�re a fenti szab�lyok seg�ts�g�vel. Ezek k�z�l az ig�k k�z�l az angolban a "to be." (lenni). Egy sablon l�that� az al�bbi t�bl�zatban. A t�bbi alak ezek seg�ts�g�vel m�r kital�lhat�:

A rendhagy� ig�k k�z� tartozik az eat (eszik), a sit (�l), a lend (k�lcs�n�z), a keep (tart) �s m�g sok m�sik. N�h�ny szab�ly a megv�ltoz� iget�b�l, vagy olyan iget�vekb�l indul ki, melyeknek megv�ltozott a jelent�se. M�sok a r�gi amlautos rendszerb�l maradtak. N�h�ny eredete ismeretlen, �s m�g az indo-eur�pai nyelvet megel�z� id�kb�l sz�rmazhat.