The London Canal Museum megismertet a londoni csatorn�k, els�sorban a m�zeumhoz legk�zelebb fekv�, „saj�t” csatorn�j�nak, az 1820-ban megnyitott Regent's Canalnak t�rt�net�vel, att�l az id�t�l kezdve, amikor m�g a v�ros ipari-kereskedelmi �let�ben fontos szerepet t�lt�tt be, �t a pusztul�s �vein napjainkig, amikor kellemes id�t�lt�sre ad teret.

Megtekinthetj�k az 1924-ben k�sz�lt „Barging Through London” (�thaj�k�zva Londonon) c�m� filmet is.

A m�zeumban megn�zhetj�k a hajdan�n a csatorn�n k�zleked� egyik haj� kabinj�nak belsej�t, l�thatjuk milyen sz�k�s k�r�lm�nyek k�z�tt �ltek a haj�sok �s csal�dtagjaik eg�szen az 1960-as �vekig. Le�lhet�nk egy haj�s csal�d asztal�hoz, �rdekes hangj�t�kon kereszt�l hallhatjuk a vacsor�z� csal�d besz�lget�s�t, megismerhetj�k szok�saikat, az �leth� bab�kon megn�zhetj�k viselet�ket.

Sz�p gy�jtem�nye van a m�zeumnak olyan k�l�nb�z� t�rgyakb�l, melyet a h�res csatornai mot�vumok, az �n. „r�zs�k �s kast�lyok” d�sz�tenek. A mot�vum eredet�t senki sem ismeri pontosan, csak azt tudjuk, hogy a haj�s emberek a XIX. sz�zad elej�t�l alkalmazt�k a haj�kon �s m�s haszn�lati t�rgyakon.

Mindent megtudhatunk tov�bb� a haj�kat m�g a XX. sz�zad elej�n is h�z�, a csatorn�k �let�hez n�lk�l�zhetetlen lovakr�l. Megn�zhetj�k a lovak 1904-1906 k�z�tt �p�lt, rekonstru�lt ist�ll�j�t, l�thatjuk az �llatorvosok, kov�csok korabeli szersz�mait, �s az eredeti l�szersz�mokat.

�rdekes m�don bepillant�st nyer�nk a j�g- �s fagylaltk�sz�t�s t�rt�net�be is, aminek az az oka, hogy a m�zeumnak helyet ad� �p�let 1862-ben �p�lt Carlo Gatti, a h�res fagylaltk�sz�t� sz�m�ra, mint j�grakt�r, hogy a Norv�gi�b�l �rkez� jeget innen haj�kkal sz�ll�ts�k szerte a viktori�nus Londonba. Periszk�p seg�ts�g�vel betekinthet�nk a hajdani, t�bb, mint 12 m�ter m�ly j�gakn�ba, melyben t�bb sz�z tonna jeget t�roltak, s�t egy interakt�v k�perny� seg�ts�g�vel mag�nak Carlo Gattinak tehet�nk fel k�rd�seket.

A m�zeum mellett tal�lhat� a Battlebridge �b�l, amelyet kor�bban - a f�ld tulajdonosa, William Horsfall ut�n - Horsfall �b�lnek is neveztek, �s amelyet az 1820-as �vek elej�n alak�tottak ki. Valaha pezsg� ipara volt (malommal, lekv�rgy�rral, rakparttal), ma pedig a nyugalom szigete piciny mag�n haj�kik�t�j�vel, amelyben n�h�ny lak�haj� is horgonyzik.

�ltal�ban itt tekinthet� meg a m�zeum restaur�lt tol�haj�ja, a Bantam IV is. A Bantam haj�kat 1940 �s 1960 k�z�tt �p�tette a brentfordi E.C. Jones �s fiai nev� c�g. K�l�nlegess�g�k, hogy nem vontat�haj�k, hanem tol�haj�k, ami a sz�ll�t�s energiatakar�kosabb m�dja volt.