A Golden Hinde – a H�t tenger �rd�g�nek is nevezett – Sir Francis Drake z�szl�shaj�ja volt az 1577 �s 1580 k�z�tti f�ldk�r�li haj��tj�n; �s egyben az egyetlen haj�, amely – gazdagon megrakva a spanyol haj�kr�l rabolt kincsekkel – visszat�rt err�l az �tr�l.

80-85 f�s leg�nys�ggel, 22 �gy�val felszerelt, 37 m�ter hossz�, 6 m�ter sz�les, 300 tonn�s vitorl�s 386 m²-nyi vitorlafel�let�nek k�sz�nhet�en 8 csom�s (15km/�r�s) sebess�ggel szelte a vizet. F��rboca 27 m�ter magas.

Az �t komoly anyagi sikerrel z�rult mind Anglia, mind a leg�nys�g sz�m�ra. Drake gazdag �s h�res ember lett, m�g a haj�n lovagg� �ttette I. Erzs�bet kir�lyn�, de a leg�nys�g legalacsonyabb rang� tagja is – mai �rfolyamon sz�m�tva – 1 milli� fontnyi fizets�ggel t�rhetett haza! I. Erzs�bet rendelkez�se �rtelm�ben a Golden Hinde lett a vil�gt�rt�nelem els� haj�m�zeuma. Ennek ellen�re – sajnos – az eredeti haj� az 1600-as �vek v�g�n megsemmis�lt.

Amit ma l�thatsz, a haj� pontos, m�k�d�k�pes m�sa, melyet 1973-ban k�sz�tettek Devonban. A haj�t Devon gr�fn�je bocs�totta �tj�ra, de a hagyom�nyos pezsg� helyett m�zs�rrel teli �veggel keresztelve meg a haj�t.

A haj� – miel�tt jelenlegi hely�t elfoglalta – k�r�lj�rta a vil�got, �sszesen 140.000 m�rf�ldet (225.000 km-t) megt�ve, ami olyan, mintha t�bb, mint �tsz�r k�rbehaj�zta volna a F�ldet.

(A haj�nak egy m�sik m�solati p�ld�nya Devon Brixham nev� kik�t�j�ben l�togathat� 1963 �ta.)

Szombatonk�nt korh� ruh�kba �lt�z�tt idegenvezet� kalauzol k�rbe a haj�n, �rdekes t�rt�neteket hallhatsz Drake �tj�r�l, megismerheted a haj� leg�nys�g�nek �let�t, a XVI. sz�zadi fegyvereket �s harcmodort.

A „Kal�z Mulats�g Napokon” (Pirate Fun Days) kal�zruh�kba �lt�z�tt szem�lyzet sz�rakoztat �s vezet k�rbe a haj�n, r�szt vehetsz vel�k kincskeres�sben is.