A St Paul's Cathedral Eur�pa �t�dik legnagyobb temploma, mely n�mileg a r�mai Szt. P�ter-sz�kesegyh�zra eml�keztet. Hely�n m�r �vsz�zadokkal a Wren-f�le �jj��p�t�se el�tt is katedr�lis �llt.

A k�z�pkori sz�kesegyh�zr�l II. K�roly udvari fest�je, a cseh Wenceslaus Hollar k�sz�tett apr�l�kos r�zkarcot. A sz�kesegyh�znak a korabeli Eur�p�ban – a mil�n�i �s a sevillai d�m kiv�tel�vel – nem akadt p�rja. Ez a sz�kesegyh�z ugyanakkor a Nagy t�zv�sz sor�n teljesen megsemmis�lt.

A sz�kesegyh�z �jj��p�t�s�re Sir Christopher Wren ir�ny�t�sa alatt 1675 �s 1710 k�z�tt ker�lt sor. Jelenleg a sz�kesegyh�z teljes fel�j�t�sa folyik fel�p�t�s�nek 300. �vfordul�ja alkalm�b�l.

A sz�kesegyh�z alapja latin kereszt. A Ludgate Hill fel�li f�bej�rata els�sorban hatalmas ar�nyaival, megnyugtat� tagolts�g�val hat r�nk. A l�pcs�sor felett kettes�vel �ll� korinthoszi oszlopok tartj�k a timpanont, melynek domborm�ve Szt. P�l megt�r�s�t �br�zolja – azt a pillanatot, amikor Saulusb�l Paulus lett.

A sz�kesegyh�z �szaki harangtorny�ban 1878. �ta tizenk�t harangb�l �ll� harangj�t�k-szerkezet tal�lhat�, m�g a d�li, torony�r�val d�sz�tett harangtoronyban az 1882-ben �nt�tt, 360 m�zs�s „Great Paul” (Nagy P�l) harang z�g.

A sz�kesegyh�z kupol�j�nak �tm�r�je 31 m�ter, 11 m�terrel kevesebb, mint a Szt. P�ter-sz�kesegyh�z�. A kupola 30 m�ter magasan h�z�d�, bels� k�rfolyos�ja az �n. Suttog�-folyos� (Whispering Gallery), mely arra utal, hogy a kupola alatt a korl�t egyik fel�n elsuttogott sz� a t�loldalon is tiszt�n �rthet�.

530 l�pcs� vezet fel a 85 m�ter magasban tal�lhat� Arany Gal�ri�ra (Golden Gallery), ahonnan l�legzetel�ll�t� londoni panor�ma t�rul el�nk.

A sz�kesegyh�z els� orgon�j�t m�g 1695-ben a h�res angol orgonak�sz�t� mester, „Father Smith” (eredeti, n�met nev�n: Bernhard Schmitz) �p�tette. Rendszeresen j�tszott rajta Handel is: 1759. �prilis 6-�n – 8 nappal hal�la el�tt – m�g elj�tszotta itt a Messi�st. A jelenlegi orgona 1870-ben �p�lt, Henry Willis m�hely�ben, de n�h�ny s�pja m�g a Smith atya orgon�j�b�l val�.

A d�li k�rusfolyos� oldal�n figyelemre m�lt� a k�lt�, John Donne feh�r m�rv�nyszobra, mely a sz�kesegyh�z egyetlen olyan m�eml�ke, amely t�l�lte az 1666-os Nagy t�zv�szt.

A d�li kereszthaj�b�l l�pcs�n jutunk le az eg�sz �p�let alatt v�gigh�z�d�, �s �gy Eur�pa legnagyobb kript�j�ba. A kript�ban – sz�mos �llamf�rfi szarkof�gja mellett – megtal�ljuk Wellington m�rv�nykopors�j�t, Nelson fekete m�rv�ny szarkof�gj�t, a fest� William Turner, a h�d�p�t� John Rennie, vagy a penicillint feltal�l� Alexander Fleming s�rk�veit. A kripta d�li oldalhaj�j�ban egy sima fekete m�rv�nylapon a sz�kesegyh�z �p�t�j�nek, Wrennek neve olvashat�, f�l�tte a latin felirattal: „Lector, si monumentum requiris, circumspice”, azaz „Olvas�, ha eml�km�v�t keresed, n�zz k�r�l”...