A XVIII. sz�zad v�g�n �p�lt Apsley House t�bb, mint 200 �ven kereszt�l viselte a "No. 1. London" h�zsz�mot, mivel annak idej�n ez volt a legels� h�z nyugati ir�nyb�l k�zel�tve a v�msoromp� ut�n. Az �p�letet 1820-ban a korm�ny Wellington herceg�nek aj�nd�kozta �rdemei�rt, miut�n Arthur Wellesley, Wellington els� hercege 1815-ben Waterloo-n�l gy�zelmet aratott Napoleon felett.

A h�z eredetieleg 1771-78 k�z�tt – Robert Adam tervei alapj�n – jellegzetes v�r�s t�gl�b�l �p�lt, Apsley b�r� r�sz�re, akir�l a nev�t is kapta. A h�z 1807-ben ker�lt a Wellesley csal�dhoz, el�sz�r Richard-hoz, aki p�nz�gyi neh�zs�gei miatt hamarosan eladta k�pr�zatos katonai sikereket el�rt �cs�nek, aki ezid�t�jt – politikai amb�ci�i miatt – londoni rezidenci�t kereset mag�nak.

A herceg kib�v�tette �s �t�p�ttette a h�zat, hogy t�rsadalmi �s politikai rangj�t hangs�lyozza. Az �p�let ekkor nyerte el mai k�p�t a korintoszi oszlopsorral, az ekkort�jt divatos bath-i term�sk� homlokzat�val �s a m�kincsgy�jtem�nynek helyt ad�, ekkor meg�p�lt, 30 m�ter hossz� Waterloo gal�ri�val.

A katonai sikerei miatt h�l�s spanyol kir�ly pazar aj�nd�kokkal halmozta el Wellington herceg�t, aki �gy komoly m�kincsgy�jtem�nyre tett szert, amelyet ma az �p�letben m�k�d� m�zeum mutat be. A ki�ll�t�son megtekinthet�ek t�bbek k�z�tt Goya, Rubens �s Van Dyck festm�nyei, k�l�nleges porcel�nok, ez�st m�t�rgyak, szobrok �s b�torok, valamint a l�pcs�h�zat ural�, grandi�zus, meztelen Nap�leon m�rv�nyszobra, amely Canova alkot�sa. A m�zeum eml�keket �riz a herceg �let�b�l is: ki�ll�t�sra ker�ltek egyenruh�i, kit�ntet�sei, kardjai �s egy�b szem�lyes haszn�lati t�rgyai.

Gerald Wellesley (Wellington 7. hercege) 1947-ben a nemzetnek adom�nyozta a h�zat �s a k�pr�zatos gy�jtem�nyt, ami az�ta megtekinthet�, de a herceg lesz�rmazottai ma is a h�zban kialak�tott priv�t lakr�szben �lnek.