A r�zs�k h�bor�ja 1485-ben, a bosworth-i csatamez�n �rt v�get, ahol a kor�bban viszonylag ismeretlen, a Lancester-h�zzal rokons�gban �ll� Tudor Henrik (a k�s�bbi VII. Henrik) legy�zte York III. Rich�rdot, aki a csat�ban elesett. B�r visszatekintve elmondhat�, hogy ez a gy�zelem v�gleg bebiztos�totta az ut�dl�st a Lancester-p�rt sz�m�ra, Henrik nem lehetett ebben biztos, hisz uralkod�sa sor�n a York-h�z m�g k�t alkalommal tett k�s�rletet a tr�n visszaszerz�s�re. Egy jelent�sebb (cornwalli) l�zad�st�l eltekintve uralkod�s�t b�ke jellemezte.

VIII. Henriknek a r�mai katolikus egyh�zzal val� szak�t�sa h�tter�ben alapvet�en nem hitelvi, hanem az �r�k�s�d�ssel kapcsolatos probl�m�k �lltak. Henrik ugyanis egy�ltal�n nem mutatott �rdekl�d�st a protestantizmus ir�nt, ann�l ink�bb k�v�nta viszont Arag�niai Katalint�l val� v�l�sa kimond�s�t. Miut�n VII. Kelemen p�pa ezt megtagadta, �s Henrik kiki�ltotta mag�t az anglik�n egyh�z fej�v�, az egyh�zszakad�s folyt�n R�ma �s London viszonya a v�gletekig elm�rgesedett. Ezt hatalmas felfordul�s k�vette mind a politik�ban, mind az egyh�zban: Henrik elkobozta a szerzetesrendek vagyon�t �s az egy�b egyh�zi vagyon jelent�s r�sz�t, majd a kir�lyi bev�telek n�vel�s�re eladta azt a gentrynek, er�sen �rdekeltt� t�ve azt az angol reform�ci�ban. (Az egyh�zi reformok nevezetes �ldozata volt Morus Tam�s.)

VIII. Henriknek h�rom gyermeke volt, akik r�videbb-hosszabb id�re mindh�rman elfoglalhatt�k a tr�nt. Els�k�nt VI. Edu�rd, aki mind�ssze t�z �ves volt, amikor 1547-ben megkoron�zt�k. Nagyb�tyja, Edward Seymour, figyelmen k�v�l hagyva VIII. Henrik v�gakarat�t, l�nyeg�ben mag�hoz ragadta a hatalmat, �s felvette a „Protector” c�met. B�r meg�t�l�se ma is vitatott, t�ny, hogy korm�nyz�sa 1549-re v�ls�gba torkollott: t�bb d�li megy�ben (Kent, Cornwall, Devon) l�zad�s t�rt ki, mik�zben francia-sk�t inv�zi� is fenyegetett. V�g�l John Dudley, a Seymour autokratikus m�dszereit megel�gelt R�genstan�cs t�mogat�s�val, elt�vol�totta a „Protectort”, �s a maga kez�ben �sszpontos�totta a hatalmat. Seymourral ellent�tben azonban Dudley j�val ink�bb figyelembe vette a k�rnyezet�ben lev�k tan�csait, �gy elfogadotts�ga is l�nyegesen magasabb volt.

1553-ban, m�g VI. Edu�rd tuberkul�zist�l szenvedve hal�los �gy�n fek�dt, Dudley azt tervezte, hogy Jane Grey-t, VIII. Henrik fiatalabbik l�ny�t juttatja a tr�nra, �s �sszeh�zas�tja fi�val, �gy �rizve meg befoly�s�t. Az �r�k�s�d�si rangsorban Jane el�tt �ll� M�ria azonban – a London utc�in felvonult t�meg t�mogat�s�val – megszerezte a hatalmat. A bigott katolikus M�ria, V. K�roly n�met-r�mai cs�sz�r befoly�sa alatt �llva, megk�s�relte helyre�ll�tani az orsz�gban a katolicizmust. Emiatt 274 protest�nst �gettek meg m�gly�n, �s M�ria rendk�v�l n�pszer�tlenn� v�lt mind a lakoss�g k�r�ben, mind az udvarban, ahol f�rje, II. F�l�p spanyol kir�ly embereinek befoly�sa s�lyos �rdeks�relmeket okoztott. N�pszer�tlens�ge id�vel egyre tov�bb fokoz�dott, p�ld�ul miut�n elvesztette Calais-t, az utols� angol birtokot a kontinensen. Mindazon�ltal siker�lt levernie az ifjabbik Sir Thomas Wyatt vezette l�zad�st.

I. Erzs�betnek 1558-as hatalomra jut�sa ut�n siker�lt valamelyest helyre�ll�tani a rendet az Edu�rd �s M�ria alatt k�oszba s�llyedt orsz�gban. Az orsz�got VIII. Henrik �ta megoszt� vall�si k�rd�seket is siker�lt megnyugtat�an rendezni. Erzs�bet sikerei j�r�szt a protest�nsok �s katolikusok k�z�tti �gyes egyens�lyoz�snak voltak k�sz�nhet�k, b�r uralkod�sa v�ge fel�, a Spanyolorsz�g elleni h�bor� alatt a katolikusokkal szemben kem�nyebb politik�t folytatott. P�ld�ul azokat a katolikusokat, akik nem l�togatt�k az �ltala ir�ny�tott protest�ns anglik�n �llamegyh�z istentiszteleteit, el�sz�r csup�n p�nzb�rs�gra (20 font/h�t), k�s�bb viszont a „viszaes�ket” b�rt�n-, s�t hal�lb�ntet�sre is �t�lhett�k.

A rabszolga-kereskedelem, amely nagyban seg�tette Angli�t a nagyhatalmi st�tus el�r�s�ben, Erzs�bet nev�hez f�z�dik: 1562-ben � enged�lyezte azt John Hawkins sz�m�ra. Az afrikai rabszolg�k importja olyan m�reteket �lt�tt, hogy 1596-ban m�r maga a kir�lyn� panaszkodott arra, hogy "annyi szerecsent hoztak az ut�bbi id�ben az orsz�gba, hogy az m�r t�l sok", 1601-ben pedig rendelettel k�s�relte meg ki�zni �ket Angli�b�l – sikertelen�l.

Erzs�bet korm�nyz�sa viszonylagos stabilit�st teremtett az orsz�gban, �s sikerrel n�velte a kir�lyi hatalmat a r�gi nemess�g rov�s�ra. Az angol t�rt�nelem egyik legdics�bb haditette is az � uralkod�sa alatt t�rt�nt: 1588-ban Sir Francis Drake vezet�s�vel az angol flotta legy�zte a Spanyol Armad�t. Az ezt k�vet� h�bor� azonban s�lyos terhet jelentett Anglia sz�m�ra, �s csak Erzs�bet hal�la ut�n �rt v�get. Uralkod�sa sor�n a korm�nyzat szerepe meger�s�d�tt, �s komoly l�p�sek t�rt�ntek az eg�sz orsz�gban egys�ges jogrend �s k�zigazgat�s megteremt�se fel�.

�sszess�g�ben elmondhat�, hogy a Tudor-kor meghat�roz� fejezete az angol t�rt�nelemnek, k�l�n�sen ami a k�s�bbi id�szakra gyakorolt hat�sait illeti. Ezek k�z�l a legfontosabb az uralkod� �s a Parlament k�z�tti hatalommegoszt�s k�rd�s�nek rendezetlens�ge volt, ami v�g�l elvezetett az angol polg�rh�bor�hoz. Sok t�rt�n�sz szerint Thomas Cromwell, VIII. Henrik f�minisztere egyfajta "Tudor forradalmat" ind�tott el a korm�nyzatban, �s kancell�rs�ga alatt jelent�sen megn�tt a Parlament szerepe. M�sok szerint a "forradalom" eg�szen Erzs�bet uralkod�s�nak v�g�ig tartott, hisz ez volt az az id�szak, ami alatt lezajlott a reformok konszolid�ci�ja. A Kir�lyi Titkos Tan�cs, amely Erzs�bet alatt rendk�v�l hat�konyan m�k�d�tt, a kir�lyn� hal�l�val h�tt�rbe szorult.