A magyar bankoknak saj�t sv�jci frank t�k�j�k nincs, nekik is sv�jci frank k�lcs�nt kell felvenni�k �s az �ltaluk felvett k�lcs�nt adj�k tov�bb a lak�s devizahiteleseknek.A London InterBank Offered Rate (LIBOR) a sv�jci frank kamat�t 0.05 %/�v -ben �llap�tja meg. Magyarorsz�gon a bankok a magyar bet�tesnek a sv�jci frankban elhelyezett �s egy h�napra lek�t�tt lakoss�gi bet�t�re szint�n 0.05 %/�v kamatot fizetnek.Teh�t teljesen mindegy, hogy a magyar bank a LIBOR-on kereszt�l szerzett, vagy a magyar bet�tesek �ltal elhelyezett bet�teket adja tov�bb a sv�jci frankos deviza hitelt felvev�knek, neki csup�n 0.05 %/�v a saj�t maga �ltal beszerzett sv�jci frankj��rt a k�lts�ge.Ha 10 milli� forintnak megfelel� sv�jci frankra sz�molunk, akkor a banknak a saj�t 10 milli� forintnak megfelel� sv�jci frankban felvett k�lcs�n�re csup�n havi 416 (n�gysz�ztizenhat) forintot kell kiadnia.A magyar bank viszont a 10 milli� forintnak megfelel� sv�jci frank �sszegre nem 0.05 %-ot azaz 416.-Ft/h�-ot k�r a lak�shitelre sv�jci frankban felvett hitelfelvev�t�l, hanem 6 %-ot, ami 50.000.-Ft/h�-nak felel meg. Ez 120 szor t�bb, mint amennyit a bank saj�t maga a sv�jci frank k�lcs�n�rt fizet.A 120 szoros kamat uzsorakamatnak tekinthet�-e? A Ptk. 209. �, 209/A � �s 237. �(3) alkalmazhat�-e?Magyarorsz�g saj�t lakoss�g�nak a leg�rt�kesebb r�teg�t semmis�ti meg a sv�jci frank jelenlegi t�rleszt�s�nek a form�ja. Azok, akik v�llalt�k a kock�zatot �s �p�tkeztek, lak�st v�s�roltak a magyar gazdas�got �l�nk�tett�k. Ha ez a r�teg - t�bb sz�zezer csal�dr�l van sz� – megsemmis�l, nem lesz, aki v�s�roljon, befektessen. Ha nincs v�s�rl�s, befektet�s meg�ll a gazdas�g egy r�sze.A korm�ny kilakoltat�si morat�riuma k�vetkezt�ben a bankok hatalmas profitt�l estek el. Egy 10 milli� �rt�k� ingatlant a bankok 3- 4 milli��rt sz�m�tott�k be az ad�ss�gba �s azt is �k hat�rozt�k meg, hogy ki vehette meg az ingatlanokat.A korm�nynak arra kell megold�st tal�lni, hogy a 120 szoros kamatot hogyan lehet egy 5 - 10 szeres kamatra cs�kkentetni, amit (havi 2080 –Ft - 4160.-Ft-ot) m�r b�rmelyik devizahiteles ki tud fizetni.A fenti 120 szoros kamatra vonatkoz�an �rdemes lenne az 1996. �vi LVII. t�rv�ny rendelkez�seit alkalmaztatni, mely a tisztess�gtelen piaci magatart�s �s a versenykorl�toz�s tilalm�r�l rendelkezik �s amely 2. �-a kimondja, hogy ’Tilos gazdas�gi tev�kenys�get tisztess�gtelen�l - k�l�n�sen a versenyt�rsak, �zletfelek, valamint A FOGYASZT�K T�RV�NYES �RDEKEIT S�RT� VAGY VESZ�LYEZTET� m�don vagy az �zleti tisztess�g k�vetelm�nyeibe �tk�z�en - folytatni.’ Ezt k�vet�en a bankokt�l – az �ltaluk m�r felaj�nlott - t�ket�rleszt�si morat�riumot kell k�rni �s 1 –2 �v eltelt�vel p�nik �s spekul�ci� mentesen, a val�s helyzetnek megfelel�en lehet rendezni a a deviza hitelesek �gyeit.