A magyar bankoknak saját svájci frank tőkéjük nincs, nekik is svájci frank kölcsönt kell felvenniük és az általuk felvett kölcsönt adják tovább a lakás devizahiteleseknek.A London InterBank Offered Rate (LIBOR) a svájci frank kamatát 0.05 %/év -ben állapítja meg. Magyarországon a bankok a magyar betétesnek a svájci frankban elhelyezett és egy hónapra lekötött lakossági betétére szintén 0.05 %/év kamatot fizetnek.Tehát teljesen mindegy, hogy a magyar bank a LIBOR-on keresztül szerzett, vagy a magyar betétesek által elhelyezett betéteket adja tovább a svájci frankos deviza hitelt felvevőknek, neki csupán 0.05 %/év a saját maga által beszerzett svájci frankjáért a költsége.Ha 10 millió forintnak megfelelő svájci frankra számolunk, akkor a banknak a saját 10 millió forintnak megfelelő svájci frankban felvett kölcsönére csupán havi 416 (négyszáztizenhat) forintot kell kiadnia.A magyar bank viszont a 10 millió forintnak megfelelő svájci frank összegre nem 0.05 %-ot azaz 416.-Ft/hó-ot kér a lakáshitelre svájci frankban felvett hitelfelvevőtől, hanem 6 %-ot, ami 50.000.-Ft/hó-nak felel meg. Ez 120 szor több, mint amennyit a bank saját maga a svájci frank kölcsönért fizet.A 120 szoros kamat uzsorakamatnak tekinthető-e? A Ptk. 209. §, 209/A § és 237. §(3) alkalmazható-e?Magyarország saját lakosságának a legértékesebb rétegét semmisíti meg a svájci frank jelenlegi törlesztésének a formája. Azok, akik vállalták a kockázatot és építkeztek, lakást vásároltak a magyar gazdaságot élénkítették. Ha ez a réteg - több százezer családról van szó – megsemmisül, nem lesz, aki vásároljon, befektessen. Ha nincs vásárlás, befektetés megáll a gazdaság egy része.A kormány kilakoltatási moratóriuma következtében a bankok hatalmas profittól estek el. Egy 10 millió értékű ingatlant a bankok 3- 4 millióért számították be az adósságba és azt is ők határozták meg, hogy ki vehette meg az ingatlanokat.A kormánynak arra kell megoldást találni, hogy a 120 szoros kamatot hogyan lehet egy 5 - 10 szeres kamatra csökkentetni, amit (havi 2080 –Ft - 4160.-Ft-ot) már bármelyik devizahiteles ki tud fizetni.A fenti 120 szoros kamatra vonatkozóan érdemes lenne az 1996. évi LVII. törvény rendelkezéseit alkalmaztatni, mely a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról rendelkezik és amely 2. §-a kimondja, hogy ’Tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a versenytársak, üzletfelek, valamint A FOGYASZTÓK TÖRVÉNYES ÉRDEKEIT SÉRTŐ VAGY VESZÉLYEZTETŐ módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően - folytatni.’ Ezt követően a bankoktól – az általuk már felajánlott - tőketörlesztési moratóriumot kell kérni és 1 –2 év elteltével pánik és spekuláció mentesen, a valós helyzetnek megfelelően lehet rendezni a a deviza hitelesek ügyeit.