Sir Isaac Newton (Woolsthorpe-by-Colsterworth, 1643. janu�r 4. – London, 1727. m�rcius 20.) angol fizikus, matematikus, csillag�sz, filoz�fus �s alkimista; a modern t�rt�nelem egyik kiemelked� tud�sa.

Korszakalkot� m�ve a Philosophiæ Naturalis Principia Mathematica (A term�szetfiloz�fia matematikai alapelvei, 1687), melyben le�rja az egyetemes t�megvonz�s t�rv�ny�t valamint az �ltala lefektetett axi�m�k r�v�n megalapozta a klasszikus mechanika tudom�ny�t. � volt az els�, aki megmutatta, hogy az �gitestek �s a F�ld�n l�v� t�rgyak mozg�s�t ugyanazon term�szeti t�rv�nyek hat�rozz�k meg. Matematikai magyar�zattal al�t�masztotta Kepler bolyg�mozg�si t�rv�nyeit, kieg�sz�tve azzal, hogy a k�l�nb�z� �gitestek nem csak elliptikus, de ak�r hiperbola- vagy parabolap�ly�n is mozoghatnak. T�rv�nyei fontos szerepet j�tszottak a tudom�nyos forradalomban �s a heliocentrikus vil�gk�p elterjed�s�ben.

Mindemellett optikai kutat�sokat is v�gzett. � fedezte fel azt is, hogy a prizm�n megfigyelhet� sz�nek val�j�ban az �thalad� feh�r f�ny alkot�elemei, nem pedig a prizma f�nyt sz�nez� hat�s�nak tudhat� be – ahogy Roger Bacon felt�telezte a 13. sz�zadban –, valamint hogy a f�nynek kett�s term�szete van (r�szecske �s hull�m).

Newton, csak�gy, mint Leibniz, az anal�zis (differenci�lsz�m�t�s �s integr�lsz�m�t�s) vagy, m�s n�ven az infinitezim�lis kalkulus egyik megalkot�ja. Nev�hez f�z�dik a binomi�lis t�tel bizony�t�sa �s tetsz�leges komplex kitev�re t�rt�n� �ltal�nos�t�sa.

Newton Woolsthorpe-by-Colsterworth falucsk�ban sz�letett id�sebb Isaac Newton �s Hannah Ayscough gyermekek�nt, a Juli�n napt�r szerint 1642. december 25-�n, ami a k�s�bb bevezetett Gergely-napt�r szerint janu�r 4-�nek felel meg. Korasz�l�tt volt, nem sz�m�tottak r�, hogy �letben marad. Apja, aki �r�studatlan, j�m�d� kisbirtokos volt, Newton sz�let�se el�tt h�rom h�nappal meghalt. Mikor a kis Isaac k�t�ves volt, anyja, Hannah Newton feles�g�l ment a k�rny�kbeli j�m�d� lelkip�sztorhoz, Barnabas Smith-hez. Miut�n Hannah f�rj�vel North Withamra k�lt�z�tt, a kisfi�t nagyanyja gondjaira b�zt�k, �gy Woolsthorpe-ben maradt. Barnabas Smith az 1653-as esztend�ben meghalt, ez�rt Hannah hazak�lt�z�tt Woolsthorpe-ba Newton h�rom f�ltestv�r�vel egy�tt. Nemsok�ra Newton lett anyja jobb keze, ez�ltal megn�tt az �nbizalma.

Tizenk�t �ves volt, amikor beiratkozott a sz�l�f�ldj�t�l 10 m�rf�ldre l�v� Grantham v�ros gimn�zium�ba, ahol a v�ros gy�gyszer�sz�n�l, William Clarke-n�l lakott. Az iskol�ban csak latint �s �g�r�g�t tanult. Abban az id�ben a matematik�nak nem sok id�t szenteltek. A fiatal fi� �rdekl�d�se egyre jobban lankadt, ez a jegyein is megl�tszott.

Ennek – Newton visszaeml�kez�sei szerint – az vetett v�get, amikor az iskola egyik tanul�ja a templomn�l belek�t�tt �s gyomron r�gta. Conduitt – Newton els� �letrajz�r�ja – �gy besz�li el a t�rt�netet: „Isaac nem volt olyan nagydarab, mint ellenfele, azonban olyan megsz�llottan �s elt�k�lten k�zd�tt, hogy legy�zte ellenfel�t: addig �t�tte, m�g az fel nem adta a k�zdelmet … a f�l�n�l h�zva r�ncig�lta ellenfel�t a templom oldal�hoz, hogy arc�t t�bbsz�r is a falba verje, �s orr�t a k�v�n v�resre d�rzs�lje.” – Teh�t v�gre akadt sz�m�ra valaki, akin felhalmoz�dott d�h�t kitombolhatja. A megal�ztat�st azonban Newton ezzel m�g mindig nem z�rta le. Szellemileg is meg akarta al�zni ellenfel�t, �gy ett�l kezdve az �r�kon is figyelt. S � lett a legjobb tanul�.

Metszet Enoch Seeman 1726-ban k�sz�lt Newton-portr�j�r�l

(A Granthami Gimn�ziumban el�zetes egyeztet�s ut�n megtekinthet�, ahol nev�t az ablakp�rk�nyba v�ste). �desanyja Newtont 17 �ves kor�ban h�vta haza, hogy vezesse a gazdas�got. Abban az �vben, amikor megvette – ma a New York-i Pierpont Morgan Libraryben ki�ll�tott – 2,5 penny-s f�zet�t. Ebbe a f�zetbe �rta az iskola �ltal megk�vetelt tud�son t�li dolgokat, mint p�ld�ul a Kopernikusz-f�le Naprendszer modellje, a nap�ra �p�t�se �s sok ezekhez hasonl� gondolat.

Woolsthorpe-ban azonban m�r nem �rezte j�l mag�t. Fej�ben milli�nyi gondolat cik�zott, a kutat�s v�gya �s legf�k�pp a hit, mely szerint igenis meg lehet �rteni a vil�got, van el�g nyom. Ezen gondolatai m�r teljes m�rt�kben fanatikuss� tett�k; mondhatni f�gg�s�gg� v�lt sz�m�ra az ismeretek megszerz�se.

Az els� hivatalos feljegyz�s, ahol Newtonr�l van sz�, egy b�n�gyi jelent�s, melyben 4 shillinggel r�j�k meg. Ez �gy t�rt�nt, hogy egyik nap – amikor �ppen a juhokat kellett volna �riznie – a b�res fi�ra hagyta a j�sz�gokat �s a port�k�kat, am�g � Grantham-be ment n�h�ny k�nyv�rt az egykori sz�ll�sad�j�hoz. Ek�zben a juhok sz�tsz�ledtek, a diszn�k felt�rt�k a szomsz�d ker�t�s�t �gy, hogy azt �jra fel kellett h�zni.

Newton teh�t igen sz�fogadatlan ifj�v� serkent, akit nem igaz�n �rdekelt semmi m�s a kutat�sain k�v�l. Szerencs�j�re tehets�g�re k�t ember is felfigyelt. Az egyik�k John Stokes, a granthami gimn�zium igazgat�ja, a m�sik pedig anyai nagyb�tyja, William Ayscough. Kettej�knek siker�lt meggy�zni�k Newton anyj�t, hogy engedje vissza fi�t Grantham-be, ahol Stokes majd felk�sz�ti a Trinity College felv�telij�re.

Newton �gy visszak�lt�z�tt a patikus h�z�ba, ahol volt ideje b�jni a k�nyveket. A gy�gyszer�sz mostohal�nya szerint ekkoriban sz�v�d�tt Isaac �s k�zte valamif�le romantikus viszony. Mivel a l�ny j�val fiatalabb volt Newtonn�l, elk�pzelhet�, hogy csak az �br�ndjair�l besz�lt. Az azonban t�ny, hogy ez az egyetlen p�lda arra, hogy Newton romantikus viszonyba ker�lj�n el� egy l�nnyal. Tizennyolc �vesen kit�n� bizony�tv�nnyal v�gzett. Tan�ra ezt mondta r�la:

Zsenialit�sa mostant�l felfel� sz�rnyal, �s egyre nagyobb f�nnyel ragyog. K�l�n�sen a vers�r�sban jeleskedik. (…) Fel�lm�lja a legv�rmesebb rem�nyeimet is, melyeket hozz� f�ztem.

1661-ben beiratkozott a cambridge-i Trinity Koll�giumba, ahov� nagyb�tyja, William Ayscough j�rt. A legt�bb kezd� di�k k�t �vvel fiatalabb volt n�la, �s j�val tehet�sebb. Ezen indokb�l Newtont �szt�nd�jask�nt vett�k fel, ami azt jelentette, hogy instruktora mellett inaskodnia kellett. Szerencs�j�re instruktora csak �t hetet t�lt�tt egy �vben Cambridge-ben, �gy b�ven maradt ideje gondolataiba mer�lni. Ebben az id�ben az iskola Arisztotel�sz tan�t�sait k�vette, Newton azonban sz�vesebben olvasta modernebb gondolkod�k – mint Descartes – �s modernebb csillag�szok – mint Galilei, Kopernikusz �s Kepler – m�veit. 1665-ben fedezte fel a binomi�lis t�telt, ezut�n kezdte kialak�tani matematikai kalkulus-elm�let�t. Nem sokkal lediplom�z�sa ut�n (1665) az egyetem a nagy pestisj�rv�ny elleni v�dekez�s�l bez�rt. Newton az elk�vetkezend� k�t �vben otthon foglalkozott kalkulussal, optik�val �s a gravit�ci�val. 1667-ben Newton a Trinity College tan�ra lett. 1669-ben a v�getlen sorokr�l �rt munk�ja elismer�s��l Isaac Barrow, aki a tan�ra volt, Newton jav�ra lemondott az egyetemi katedr�r�l, �gy hely�re Newtont az egyetem professzor�v� l�ptett�k el�. A cambridge-i szab�lyok �rtelm�ben ehhez be kellett l�pnie az egyh�zba, k�vetelm�ny volt azonban, hogy ne vegyen akt�van r�szt az egyh�zi �letben (feltehet�leg hogy t�bb ideje legyen a tudom�nyra). Newton �gy v�lte, akkor f�l�sleges bel�pnie az egyh�zba, �s II. K�roly kir�ly, akinek az enged�ly�re sz�ks�g volt, elfogadta �rvel�s�t. Newtonnak �gy nem kellett konfliktusba ker�lnie amiatt, hogy a vall�sr�l alkotott n�zetei ellent�tben voltak az egyh�z szigor�val.

A k�zismert t�rt�net szerint Newton a fej�re pottyan� alma hat�s�ra �rtette meg, hogy a f�ldi t�rgyakat �s �gitesteket mozgat� er� ugyanaz. Egy kort�rs �r�, William Stukeley �rta ezt el�sz�r Memoirs of Sir Isaac Newton's Life c�m� m�v�ben, melyben visszaeml�kezik, hogy mikor 1726. �prilis 15-�n Kensingtonban besz�lgetett Newtonnal, a tud�s elmes�lte, hogyan jutott esz�be a gravit�ci�elm�let. „Egy alma lehull�sa okozta, mikor elm�lkedve ott �lt. Mi�rt esik az alma mindig a f�ldre, tette fel a k�rd�st mag�nak. Mi�rt nem oldalra vagy felfel� esik, hanem mindig a f�ld k�z�ppontja fel�?”

Voltaire ugyanezt �rja: „Sir Isaac Newton a kertj�ben s�t�lt, ekkor sz�tte els� gondolatait a gravit�ci�elm�letr�l, mikor l�tta, hogy egy alma lehull a f�r�l.” Ezek a t�rt�netek alaposan kisz�nezik Newton besz�mol�j�t arr�l, hogy otthon�ban, Woolsthorpe Manorban az ablak mellett �lt, �s l�tta, hogy egy alma lehull a f�r�l. A jelenleg elfogadott felt�telez�s szerint a t�rt�netet Newton j�val k�s�bb tal�lta ki, hogy illusztr�lja, hogy mer�tett �tleteket a mindennapi �letb�l.

Matematikai kutat�sa 

1669-ben tette k�zz� kutat�sait De Analysi per Aequationes Numeri Terminorum Infinitas (A v�gtelen sorok elemz�s�r�l) �s k�s�bb De methodis serierum et fluxionum (A sorok �s fluxi�k m�dszer�r�l) c�m� m�veiben. A cikk c�m�b�l ered Newton differenci�lelm�let�nek elnevez�se, melyet a „fluxi�k m�dszer�nek” nevez�nk. Fluxi�n l�nyeg�ben egy term�szeti folyamat valamely fizikai param�ter�nek id�beli v�ltoz�s�t kell �rten�nk.

Rendszerint Newtont tartj�k az �ltal�nos�tott binomi�lis t�tel felfedez�j�nek, mely felismer�s l�nyeges l�p�s a matematikai anal�zis szempontj�b�l. Newton �s Leibniz egym�st�l f�ggetlen�l dolgozt�k ki a differenci�l �s integr�lkalkulust, m�s-m�s szeml�lettel. M�g Newton – Galilei k�vet�ihez hasonl�an – a fizika (kinematika) fel�l k�zel�tette meg a deriv�lt fogalm�t, addig Leibniz a Fermat �s Pascal m�dszer�hez hasonl�an a g�rb�hez h�zott �rint�egyenes fel�l k�zel�tette meg a differenci�lsz�m�t�st. Ugyan Newton a fluxi�m�dszert Leibniz el�tt dolgozta ki, az ut�kor ehelyett m�gis Leibniz differenci�lelm�let�t v�lasztotta �s ez v�lt els�dlegess� a matematik�ban, ez terjedt el jobban a vil�gon. Newton saj�t v�delm�ben azt �ll�totta, az�rt nem tette k�zz� sz�m�t�sait, mert f�lt, hogy kort�rsai kig�nyolj�k. B�r Newton kor�nak egyik legragyog�bb tud�sa volt, �let�nek utols� huszon�t �v�t megkeser�tette az �ltala pl�giummal v�dolt Leibnizcel folytatott elh�z�d� vita. A vita nem csak a k�t tud�s �let�t keser�tette meg, hanem sajn�latos m�don v�laszfalat emelt a brit �s az eur�pai kontinensen �l� matematikusok k�z�, �s hal�luk ut�n is folytat�dott. A szigetorsz�gi matematikusok csak a 19. sz�zadban t�rtek �t az egy�bk�nt j�val praktikusabb leibnizi �r�sm�dra, ami jelent�s h�tr�nyba hozta a brit matematikai anal�zist.

Optikai felfedez�sei

Newton 1672-ben haszn�lt teleszk�pj�nak m�solata

1670 �s 1672 k�z�tt Newton optik�t tan�tott. Ezalatt az id� alatt vizsg�lta a f�nyt�r�s jelens�g�t, �s r�j�tt, hogy a prizma a feh�r f�nyt a sz�nspektrum k�l�nb�z� sz�neire tudja bontani, egy m�sik prizma pedig �jra �ssze tudja �ll�tani feh�r f�nny�. Egy sz�nes f�nysug�rral k�l�nb�z� t�rgyakat megvil�g�tva azt is megmutatta, hogy a sz�nes f�ny tulajdons�gai nem v�ltoznak. Megfigyelte, hogy ha a f�ny t�kr�z�dik vagy sz�tsz�r�dik, akkor is ugyanolyan sz�n� marad, a sz�neket teh�t nem a t�rgyak hozz�k l�tre, hanem annak f�ggv�ny�ben l�tjuk �ket, ahogy a t�rgyak visszat�kr�zik a m�r sz�nes f�nyt. (L�sd m�g: Newton sz�nelm�lete.) Az ezen a ter�leten el�rt eredm�nyeit t�bben kritiz�lt�k, a legismertebb k�z�l�k Johann Wolfgang von Goethe, aki saj�t sz�nelm�lettel �llt el�.

Ebb�l levonta a k�vetkeztet�st, hogy a lencs�s t�vcs�re rossz hat�ssal van a f�ny sz�nekre boml�sa, �s saj�tkez�leg csiszolt t�kr�kkel meg�p�tett egy �jfajta teleszk�pot, melyet ma Newton-t�vcs�nek nevez�nk.

1671-ben a Royal Society k�rte, hogy mutassa be nekik teleszk�pj�t. �rdekl�d�s�k arra b�tor�totta Newtont, hogy tegye k�zz� jegyzeteit A sz�nr�l c�mmel. Ebb�l alakult ki k�s�bb, 1704-ben az Optika c�m� m�ve. Amikor Robert Hooke kritiz�lta Newton egyes elm�leteit, Newton annyira megb�nt�dott, hogy visszavonult a nyilv�nos vit�t�l. Eg�szen Hooke hal�l�ig ellens�gek maradtak.

Felfedez�sei a mechanik�ban 

Newton legfontosabb felfedez�sei a mechanika ter�let�n sz�lettek. A Newton-t�rv�nyek, melyeket r�viden csak a Principia n�ven ismert k�nyv�ben �rt le, a t�rr�l, az id�r�l, a t�megr�l, a mozg�sr�l �s az �ltal�nos t�megvonz�sr�l alkottak korszakalkot� meg�llap�t�sokat. Elm�let�nek l�nyeges mozzanata, hogy az �gi �s a f�ldi fizika egys�g�nek gondolata vez�relte. A mozg�s le�r�s�ra a fizikai folyamatok sz�npad�ul az abszol�t teret �s az abszol�t id�t emeli ki �s az inerci�lis vonatkoztat�si rendszert hat�rozza meg. A mozg�s ok�t az anyagok k�z�tti k�lcs�nhat�sban adja meg. A mozg�st�rv�nyek le�r�s�ban �rdeme, hogy azokat k�z�ns�ges differenci�legyenletek form�j�ban fogalmazta meg.

T�rsadalmi szerepv�llal�sai

Newton egy r�vid id�re politikai szerepet is v�llalt. Az egyetem k�pvisel�jek�nt 1688-ban bev�lasztott�k az �n.hossz� parlamentbe. Emiatt ekkor Londonba k�lt�z�tt, de a parlamenti �letet �s k�rnyezetet r�vid id� ut�n sz�m�ra elfogadhatatlannak �rezte, s ez�rt visszak�lt�z�tt Cambridge-be. Miut�n egy t�zben k�ziratainak egy r�sze megsemmis�lt, elm�je egy r�vid id�re �tmenetileg megzavarodott. Miut�n meggy�gyult, 1696-ban az �llami p�nzverde f�fel�gyel�je, majd 1699-ben igazgat�ja lett. Ezen �ll�s�ban is maradand�t alkotott a p�nzhamis�t�s elleni harcban azzal, hogy bevezette a nemesf�m p�nzek oldal�n a rec�z�st, s ez�ltal kimutathat�v� v�lt az �rm�k s�lycsonk�t�sa, a k�rbeny�r�s. A Royal Society-nek 1672-t�l tagja, majd 1703-t�l eln�ke volt. 1705-ben Anna brit kir�lyn� lovagg� �t�tte.

Newton alig ismert tev�kenys�gei

Mivel nevel�anyja megr�gz�tt purit�n gondolkod�s� volt, igen gyakran forgatta Isaac a Bibli�t, mely gyakorlat �lete v�g�ig k�s�rte. Hittel vallotta, hogy a Vil�got az Atyaisten �gy alkotta, hogy elegend� nyomot hagyjon a v�gs� �sszef�gg�sek kif�rk�sz�s�hez, �s az � mibenl�t�nek megfejt�s�hez. Ezzel a gondolattal �lte le �let�t, mely hat�s�ra ugyanolyan m�lys�ggel �s ugyanolyan hosszan foglalkozott a Biblia �s vall�s tanulm�nyoz�s�val, mint a tudom�nyos igazs�gok megfejt�s�vel. Sokat foglalkozott a Jelen�sek k�nyv�vel �s saj�tos sz�m�t�sai alapj�n 2060-ra j�vend�lte meg a vil�gv�g�t. Eg�sz �let�ben meggy�z�d�se volt, hogy vall�si t�rgy� iratai maradand�bbak lesznek, mint b�rmi m�s, amit alkotott.