Alfred Joseph Hitchcock angol filmrendez�, forgat�k�nyv�r� �s producer.

Londonban sz�letett egy t�bbs�g�ben �r katolikus csal�dban. Jezsuita nevel�int�zetbe j�rt iskol�ba. M�szaki rajzol�k�nt kezdte, majd 1920-t�l angol n�mafilmek inzertjeit (feliratait) rajzolta a Famous Players-Lasky amerikai c�g londoni irod�j�ban/st�di�j�ban, k�s�bb ford�totta �s �rta is �ket. Hamarosan rendez�asszisztens lett, mely akkoriban voltak�pp az eg�sz st�di�munk�ban val� r�szv�telt jelentette, a forgat�k�nyv�r�st�l a v�g�sig. Az amerikai c�g hamarosan kivonult a v�rosb�l �s meg�resedett st�di�jukat egy fiatal angol producer, Michael Balcon vette meg. Hitchcock legnagyobb korai t�mogat�ja Balcon volt, akir�l mindig is h�l�val besz�lt.

1922-ben elkezdte forgatni els� filmj�t a Tizenh�rmas sz�m c�men, de sohasem fejezte be. Saj�t elmond�sa szerint (mely ink�bb csak legenda, mint val�s�g) m�r ezel�tt k�sz�tett egy amat�r, saj�t p�nzb�l forgatott filmet, mely azonban nem maradt fenn. Ezt k�vet�en egy m�sik rendez� helyett fejezte be az Always Tell Your Wife c�m� munk�t, amit az els� filmj�nek tekinthet�nk. A forgat�son ismerkedett meg Alma Reville-lel, akit 1926. december 2-�n feles�g�l vett. 1928-ban megsz�letett egyetlen gyermek�k, Patricia (aki k�s�bb kisebb szerepekben felt�nt apja h�rom filmj�ben: R�m�let a sz�npadon, Idegenek a vonaton, Psycho).

1925-ben fejezte be els� �n�ll�an jegyzett filmj�t a Gy�ny�r�k kertj�t, melyet r�szben Olaszorsz�gban forgattak. 1926-ban k�sz�lt m�sodik filmje, a Hegyi sas elveszett, de saj�t elmond�sa szerint ez egy�ltal�n nem baj, s�t j� dolog, mert a film borzalmasan siker�lt.

Els� remekm�ve az 1927-es A titokzatos lak�, melyben k�s�bbi thrillerjeinek legt�bb jellegzetess�ge fellelhet�. � maga ezt a filmet tekintette az els� val�di "Hitchcock-filmnek". Bevezette a storyboardot, amit az �sszes t�bbi filmj�ben is alkalmazott. A filmben �vegpadl�t haszn�lt, �gy az als� lak�sb�l filmezhette a sz�n�sz l�p�seit.

Els� hangosfilmj�t, az 1929-es Zsarol�st eredetileg n�mafilmnek sz�nt�k, de Hitchcock v�g�l ut�szinkroniz�ltatta a n�ma r�szeket, illetve hangos r�szeket vett fel ut�lag a k�sz anyaghoz - ez lett egyben az els� brit hangosfilm is. A rendez� m�r itt is felismerte �s kihaszn�lta a hangos technik�ban rejl� fesz�lts�gkelt� lehet�s�geket.

1934-ben Az ember, aki t�l sokat tudott sikere a tengerent�lra is eljutott. 1956-ban remake v�ltozatot k�sz�t ugyanebb�l a filmb�l, amir�l k�s�bb �gy nyilatkozik: Az els� v�ltozat egy tehets�ges amat�r m�ve, m�g a m�sodik m�r egy profi alkot�s. 1935-�s fimje, a 39 l�pcs�fok az els� azon Hitchcock-thrillerek sor�ban, melyek f�h�se egy t�vesen meggyan�s�tott szem�ly, aki egyszerre menek�l a t�rv�ny �s a b�n�z�k el�l, mik�zben megpr�b�lja kider�teni a val�di tettes kil�t�t �s bizony�tani �rtatlans�g�t.

1938-ban elk�sz�tette legnagyobb angliai siker�t a Londoni randev�t. 25 filmet rendezett Angli�ban a 30-as �vek v�g�ig, ezt k�vet�en David O. Selznick producer h�v�s�ra Hollywoodba telep�lt �t. Hitchcock kapva kapott ezen a lehet�s�gen, hiszen �nmag�t mindig is amerikai st�lus� rendez�nek tekintette (a filmk�sz�t�s alapjait is egy amerikai c�gn�l tanulta). Nem v�letlen, hogy az USA-ban k�sz�ti legnagyobb mesterm�veit. Selznick el�sz�r egy Titanic-filmet akart k�sz�teni, de v�g�l Hitchcock-ra b�zta a A Manderley-h�z asszonya rendez�s�t. Ez volt Hitchcock els� hollywoodi filmje, a filmet Oscar-d�jjal jutalmazt�k. � maga azonban nem volt megel�gedve vele, mindig is saj�t akarata ellen�re "r�k�nyszer�tett" filmnek nevezte �s szerinte nem "Hitchcock-film".

A '40-es �vekt�l kezdve Hitchcock egyetlen kiv�telt�l eltekintve (V�gre egy j� h�zass�g (1941)) ism�t visszat�rt kedvenc m�faj�hoz, a k�mt�rt�nethez, illetve a thrillerhez. Saj�t maga az 1943-as A gyan� �rny�k�ban c�m� m�v�t tekintette legjobb filmj�nek, melyben egy kisv�rosban elrejt�zni pr�b�l� gyilkos (Joseph Cotten) t�rt�net�t vitte v�szonra. A John Steinbeck forgat�k�nyv�b�l k�sz�tett 1944-es Ment�cs�nak mindv�gig egyetlen cs�nak fed�lzet�n j�tsz�dik. M�g ebben az �vben Hitchcock visszautazott Angli�ba, hogy h�bor�s h�rad�filmeket k�sz�tsen.

1945-ben Hollywoodba visszat�rv�n k�sz�tette Elb�v�lve c�m� m�v�t, mely �rdekes m�don a pszichoanal�zis t�mak�r�t j�rja k�r�l �s melynek �lomjeleneteit Salvador Dali tervezte. 1946-ban �jabb sikerfilmet rendezett: a Forg�sz�l k�t kedvenc sz�n�sze, Cary Grant �s Ingrid Bergman f�szerepl�s�vel m�ig a filmt�rt�net nagy klasszikusai k�z� tartozik.

1948-as munk�ja, a K�t�l a rendez� k�s�rletez� kedv�r�l tesz tan�bizonys�got: a film val�s id�ben j�tsz�dik egyetlen lak�sban �s mind�ssze t�z snittb�l �ll. A hatalmas technikai brav�rral k�sz�tett alkot�s hab�r nem volt �zleti siker m�ig meghat�roz� m�nek sz�m�t. K�t buk�s ut�n (A bakt�r�t� alatt, R�m�let a sz�npadon) Hitchcock az '50-es �vek elej�n ism�t nagy�v� filmalkot�sokkal t�rt vissza.

Az 1954-es Gyilkoss�g telefonh�v�sra az els� filmje, amiben egy�tt dolgozott Grace Kellyvel, k�s�bbi nagy kedvenc�vel. Az 1950-es �s 1960-as �vek elej�n k�sz�tett m�vei a legismertebbek �s a legjobb filmjei. T�bbek k�z�tt a H�ts� ablak (1954), a Sz�d�l�s (1958), �szak-�szaknyugat (1959), Psycho (1960), Madarak (1963) klasszikus filmekk� v�ltak. A Psycho h�res zuhanyjelenet�t 7 napon kereszt�l forgatt�k �s 70 k�l�nb�z� kamera�ll�st alkalmaztak. Filmjei gyakran olyan mindennapi embereket �br�zolnak, akiket az �ltaluk befoly�solhatatlan vagy �rthetetlen k�r�lm�nyek ragadnak el; gyakori t�m�ja az ember, aki b�n�s ugyan, de csak apr�, �ssze nem f�gg� tettekben. Filmjei a f�lelem �s a fant�zia kever�k�n nyugszanak �s jellegzetes humorral f�szerezettek. Szint�n jellegzetes az, hogy a rendez� szinte minden filmj�ben egy-egy kisebb szerepben is szerepel (�ngynevezett „cameo”)^[1], melyet az�ta sz�mos rendez� k�vetett. Angli�ban m�g barna sz�n�szn�ket, de amerikai filmjeiben m�r sz�ke sz�n�szn�ket alkalmazott filmjeiben.

1979-ben az angol kir�lyn� lovagg� �t�tte, �s m�rciusban megkapta az Amerikai Filmint�zet d�j�t is. 1980. �prilis 18-�n halt meg 81 �vesen. Holttest�t elhamvasztott�k. A r�vid �jszaka c�m� utols� filmj�t betegs�ge miatt m�r nem tudta elk�sz�teni. P�lyafut�sa t�retlen �s egyed�l�ll� a filmm�v�szet t�rt�nelm�ben.

Suspense

Ez a Hitchcock �ltal l�trehozott fesz�ls�gteremt� eszk�z egyike azon fogalmaknak, amelyek megk�l�nb�ztetik a filmjeit az egy�b thrillerekt�l. Egy p�lda a megjelen�s�re: a n�z� sz�m�ra felfedi, hogy bomba van az asztal alatt, de a f�h�s ezt nem tudv�n nyugodtan �ld�g�l mellette.

"V�r�s hering"

A v�r�s hering (angolul: red herring) technik�t szint�n Hitchcock hozta l�tre, legal�bbis az � m�vei ut�n sz�letett meg az elnevez�s. Alkalmaz�s�nak l�nyege, hogy a rendez� elind�t egy cselekm�nysz�lat, majd teljesen v�ratlanul „elv�gja” azt, �s ezzel egy m�sik, addig l�nyegtelenebb vonulatra ir�ny�tja a figyelmet. Tipikus v�r�s hering a Psycho c�m� film els� harmada, melyben a Janet Leigh �ltal megform�lt titk�rn� sikkaszt�si k�s�rlet�t l�thatjuk, majd ez a sz�l a h�res „zuhanyjelenet”-ben �tadja hely�t a skizofr�n Norman Bates t�rt�net�nek.