William Shakespeare 1564. �prilis 23. (?) (keresztel�si d�tum: 1564. �prilis 26.) – 1616. �prilis 23. (Juli�nus-napt�r) / 1616. m�jus 3. (Gergely-napt�r); angol dr�ma�r�, k�lt�, sz�n�sz.

Az angol nyelv� dr�ma�r�s egyik legnagyobb alakja. Shakespeare vil�girodalmi �r�ks�ge �s hat�sa a vil�g minden t�j�n fellelhet�. Angli�ban mint a nemzet dalnok�t tisztelik („Bard of Avon”, vagy egyszer�en „The Bard” vagy „az avoni hatty�”). M�veit az �l� nyelvek majd mindegyik�re leford�tott�k, �s sz�nm�veit folyamatosan j�tssz�k a vil�g sz�npadain. Shakespeare azon kev�s dr�ma�r�k k�z� tartozik, akik mind a kom�dia, mind a trag�dia m�faj�ban sz�mos maradand� m�vet alkottak.

William Shakespeare �let�re vonatkoz�an a hiteles t�rt�neti forr�sok el�gg� sz�rv�nyosak. Sz�let�s�nek pontos d�tuma ismeretlen. Mivel az �jsz�l�tteket p�r nappal sz�let�s�k ut�n keresztelt�k (Shakespeare eset�ben 1564. �prilis 26-�n), felteszik, hogy 1564. �prilis 23-�n sz�letett, a Juli�nus-f�le napt�rt v�ve figyelembe. 1616. �prilis 23.-�n bek�vetkezett hal�l�nak d�tuma megegyezik Anglia v�d�szentje, Szent Gy�rgy �nnep�nek d�tum�val; ennek eredm�nyek�ppen a megegyez� d�tumok er�sen megn�velt�k Shakespeare m�tosz�t. Az �r� �letideje alatt Angli�ban a Juli�nus napt�rt haszn�lt�k. A Gergely-napt�r – melyet a katolikus orsz�gok 1582-ben vettek �t – Shakespeare hal�l�t m�jus 3.-�ra teszi.

Shakespeare a Stratford-upon-Avon nev� v�rosk�ban (Stratford-upon-Avon, Warwickshire, Anglia) l�tott napvil�got, egy j�m�d� keresked�, John Shakespeare �s egy kisbirtokos le�nya, Mary Arden gyermekek�nt. A csal�dban � volt a harmadik, �s egy�ttal a legid�sebb, �letben maradt fi�. Minden bizonnyal a helyi iskola tanul�ja volt, ahol a korabeli tananyag szerint er�teljesen szerepelt a latin nyelv �s irodalom oktat�sa. Mivel az iskola dokumentumai nem maradtak fenn, �gy sem Shakespeare iskol�ztat�s�nak idej�r�l, sem annak eredm�nyeir�l nincsenek hiteles adataink.

1582. november 28-�n, 18 �ves kor�ban feles�g�l vette a n�la nyolc �vvel id�sebb Anne Hathaway-t, aki ekkor m�r h�rom h�napos terhes volt. A Shakespeare h�zass�g�t k�vet� esztend�kr�l hasonl�k�ppen kev�s dokumentummal rendelkez�nk. 1583. m�jus 26-�n Stratfordban megkeresztelt�k els�sz�l�tt l�ny�t, Susann�t, 1585 febru�rj�ban pedig az ikreket: fi�t, Hamnet-et �s Judithot. Hamnet 11 �ves kor�ban, egy ismeretlen betegs�g k�vetkezt�ben meghalt; 1596. augusztus 11.-�n temett�k el. Egyes forr�sok felt�telezik, hogy fia hal�la befoly�solta Shakespeare-t a Hamlet (1601) megalkot�s�ban.

Az ikrek sz�let�se ut�ni id�szak l�tsz�lag esem�nytelen�l zajlott Shakespeare �let�ben. Neve 1592-ben bukkan fel el�sz�r a londoni sz�nh�zi k�r�kben. A kihagy�s miatt az irodalomszak�rt�k az 1585 �s 1592 k�z�tti id�szakot „elveszett �vek”-nek nevezik, �s �letrajz�r�i ennek az id�szaknak tulajdon�tj�k k�tes szerz�i eredet� munk�it is. Ezekben az �vekben k�l�nb�z� legend�k keringtek r�la. Nicholas Rowe, els� �letrajz�r�ja szerint Shakespeare Stratford-upon Avon-b�l Londonba menek�lt, hogy elker�lje az ellene ind�tott b�nv�di elj�r�st, melyben �zek orvvad�szat�val v�dolt�k. Egy m�sik t�rt�net szerint Shakespeare Londonban a sz�nh�zpatr�nusok lovai ell�t�s�val kezdte sz�nh�zi karrierj�t, �s besz�lt�k, hogy vid�ki tan�t� is volt egy darabig – mind megannyi hallom�sb�l sz�rmaz� mendemonda.

1585 �s 1592 k�z�tt Shakespeare Londonban megkezdte karrierj�t mint sz�n�sz, �r�, majd r�sztulajdonosa lett a „Lordkancell�r T�rsulata” (The Lord Chamberlain's Men) nev� sz�nt�rsulatnak, melyet 1603-t�l „Kir�lyi T�rsulat”-nak (The King's Men) neveztek el, az I. Erzs�bet hal�l�t k�vet�en tr�nra l�p� I. Jakab adom�ny�nak k�sz�nhet�en.

Mivel Shakespeare mag�n�let�r�l igen kev�s adat maradt fenn, sok vonatkoz�sban a kutat�k csak spekul�ci�ra tudnak t�maszkodni, k�l�n�sen ami Shakespeare szexualit�s�t, �ltal�ban a vall�sr�l val� n�zeteit, �s m�veinek szerz�i hiteless�g�t illeti.

Irodalmi szak�rt�k gyakran emlegetnek n�gy peri�dust Shakespeare �r�i p�ly�j�ban. 1590-ig f�leg r�mai �s olasz mint�ra �rta kom�di�it �s t�rt�nelmi darabjait, az akkoriban n�pszer� �s tradicion�lis kr�nik�z�snak megfelel�en. A m�sodik peri�dus R�me� �s J�lia (Romeo and Juliet) trag�di�j�val kezd�d�tt 1595-ben, �s 1599-ben a Julius Caesar-ral fejez�d�tt be. Ezekben az �vekben �rta meg legnagyobb kom�di�it. Az �n. tragikus peri�dusban (1600-1608), Shakespeare f�k�ppen trag�di�kat �rt, 1608 �s 1613 k�z�tt tragikom�di�kat (abban az id�ben Angli�ban ezt a m�fajt „romance”-nak nevezt�k).

Shakespeare els�, sz�mon tartott munk�i: III. Rich�rd, �s a h�romr�szes VI. Henrik, mindkett� a korai 1590-es �vekb�l, a t�rt�nelmi dr�m�k korszak�b�l. Shakespeare sz�ndarabjainak meg�r�si idej�t neh�z meg�llap�tani; sz�vegtanulm�nyok arra mutatnak, hogy a Titus Andronicus, a T�ved�sek v�g�t�ka (The Comedy of Errors), A makrancos h�lgy (The Taming of the Shrew) �s A k�t veronai nemes (The Two Gentlemen of Verona) szint�n Shakespeare korai munk�i k�z� tartozik. Sz�ndarabjai meg�r�s�ban befoly�solt�k m�s, Erzs�bet-korabeli dr�ma�r�k, k�l�n�sen Thomas Kyd, Christopher Marlowe, �s a r�mai Seneca darabjai, azonk�v�l a k�z�pkori dr�ma�r�s trad�ci�i. A T�ved�sek v�gj�t�ka klasszikus modell ut�n k�sz�lt. A makrancos h�lgy forr�sa ismeretlen, b�r lehets�ges, hogy t�m�ja egy n�pmes�b�l sz�rmazik. A k�t veronai nemes c�m� darab, melyben k�t bar�t l�tsz�lag egyet�rt a n�k meger�szakol�s�val, �s A makrancos h�lgy (ahol a h�sn� szokatlanul �s t�lzottan szabadszellem�) n�ha gondot okoz a modern kritikusok �s rendez�k sz�m�ra.

Shakespeare korai klasszikus �s olasz kom�di�i – melyek a kett�s cselekm�nyre �s id�z�tett komikus hat�sra alapultak – kedvez� v�ltoz�sokon mentek �t az 1590-es �vekben. A Szentiv�n�ji �lom (A Midsummer's Night Dream) szellemes kever�ke a romantik�nak, a t�nd�rmes�nek, �s a k�z�ns�ges haland�k mindennapi �let�ben el�fordul� komikus megnyilv�nul�soknak. A velencei kalm�r Shylock-ja egy bossz��ll� zsid� p�nzk�lcs�nz� portr�ja; b�r a kom�dia korabeli n�zeteket t�kr�z, ma m�r gyakran s�rt� hat�st v�lt ki a modern hallgat�s�gban. Shakespeare kom�diasorozat�t a Sok h�h� semmi�rt (Much Ado about Nothing), az Ahogy tetszik (As You Like It), �s a V�zkereszt, vagy amit akartok (Twelfth Night or What You Will) eg�sz�tik ki.

Legt�bb kritikus szerint Shakespeare m�v�szet�nek cs�cspontj�t trag�di�ival �rte el. Hamlet-et – els� trag�di�ja h�s�t – t�bbsz�r emlegetik vil�gszerte, mint b�rmely m�s Shakespeare-alakot, k�l�n�sen h�res monol�gja miatt: „Lenni, vagy nem lenni: az itt a k�rd�s.” („To be, or not to be: that is the question.”) M�g a befel� fordul� Hamlet fat�lis hib�ja a haboz�s, a darabot k�vet� trag�di�k h�sei, mint Othello �s Lear kir�ly, elkapkodott, rossz �t�l�k�pess�g�knek lesznek �ldozatai. Shakespeare trag�di�inak cselekm�nyei gyakran forognak ilyen �s ehhez hasonl� v�gzetes hib�k k�r�l, melyek azt�n felbor�tj�k a rendet, t�nkreteszik a h�st, rendszerint azokkal egy�tt, akiket szeret. Az Othello-ban a cselsz�v� Jago addig t�zeli Othello f�lt�kenys�g�t, m�g az meg�li �rtatlan �s szeret� feles�g�t. Lear kir�ly elk�vet egy tragikus t�ved�st azzal, hogy feladja hatalm�t, �s ezzel elind�tja a lavin�t, ami l�nya meggyilkol�s�hoz, �s Gloucester gr�fja k�nz�s�hoz �s megvak�t�s�hoz vezet. Frank Kermode kritikus szerint, „A darab sem a j� szerepl�k, sem a hallgat�s�g sz�m�ra nem ny�jt enyh�l�st, ami a kegyetlens�geket illeti.” („The play offers neither its good characters nor its audience any relief from its cruelty”). A Macbeth (Macbeth) c�m� dr�m�ban, Shakespeare legr�videbb �s legt�m�rebb darabj�ban, Macbethet �s feles�g�t, Lady Macbethet f�ktelen amb�ci�ja a kir�lyi tr�n birtokl�s��rt kir�lyuk meggyilkol�s�hoz vezeti, majd b�ntudatuk mindkett�j�ket t�nkreteszi. Ehhez a darabhoz Shakespeare term�szetfeletti er�ket is f�z a h�rom balj�slat� boszork�ny szem�ly�ben. Utols� nagy trag�di�i, Antonius �s Kleop�tra (Anthony and Cleopatra) �s a Coriolanus, Shakespeare legjobb k�lt�szet�t tartalmazz�k; az amerikai sz�rmaz�s� angol k�lt� �s kritikus, T. S. Eliot szerint ez a kett� Shakespeare legsikeresebb trag�di�ja.

Utols� �r�i peri�dus�ban Shakespeare visszat�rt a tragikom�di�hoz �s befejezett h�rom sz�nm�vet: a Cymbeline-t, a T�li reg�t (The Winter's Tale) �s A vihar-t (The Tempest). A Pericles (Pericles, Prince of Tyre) k�zrem�k�d�ssel k�sz�lt. B�r ezeknek a daraboknak a t�nusa komolyabb, mint a kor�bbi kom�di�k�, a trag�di�kn�l k�nnyedebbek, �s a tragikus hib�k megbocs�t�s�val v�gz�dnek. N�h�ny komment�tor ezt a v�ltoz�st Shakespeare �letfiloz�fi�j�nak elm�lyed�s�ben l�tja, b�r az is meglehet, hogy puszt�n az akkori sz�nh�zi divat dikt�lta �gy. Shakespeare m�g meg�rt tov�bbi k�t sz�ndarabot: a „VIII. Henrik”-et �s „A k�t nemes rokon”-t (The Two Noble Kinsmen), val�sz�n�leg John Fletcher k�zrem�k�d�s�vel.

1623-ban John Heminges �s Henry Condell (Shakespeare k�t bar�tja a „King's Men” sz�nh�z idej�b�l) kiadta Shakespeare sz�ndarabgy�jtem�ny�t – az �gynevezett "Els� folio"-t – v�gre norm�lis nyomtat�sban. A "Foliok"-kal szemben az olcs� kiad�s� "quarto"-k el�g sok sz�veghib�t tartalmaztak a sz�n�szek �ltali v�ltoztat�sok �s a gyakori m�sol�sok k�vetkezt�ben.

Shakespeare dr�m�it �ltal�ban a k�vetkez� m�don csoportos�tj�k: trag�di�k, kom�di�k, kir�lydr�m�k, sz�nm�vek. (Ett�l elt�r� besorol�sok is l�teznek, �gy p�ld�ul az angol nyelv� szakirodalom megk�l�nb�zteti a „probl�madr�m�kat" (mint p�ld�ul a Hamletet), �s a k�sei kom�di�kat, vagyis a Shakespeare idej�ben „romance"-nak nevezett tragikom�di�t.

Shakespeare els� munk�it a kor konvencion�lis st�lus�ban �rta. Nyelvezete nem mindig felelt meg a szerepl�k term�szet�nek; a sz�n�szek ink�bb kijelentett�k, semmint elj�tszott�k mondanival�jukat. A kritikusok szerint p�ld�ul a nagyl�legzet� besz�dek a Titus Andronicus-ban ink�bb visszatartj�k, mint el�mozd�tj�k a cselekm�nyt, �s A k�t veronai nemes sz�veg�t mesterk�ltnek nevezik.

Nemsok�ra azonban Shakespeare a tradicion�lis st�lust saj�t szabadabb kifejez�sm�dj�val oldotta fel. Karrierje folyam�n mindv�gig keverte ezt a k�t st�lust, ami k�l�n�sen �rz�kelhet� a III. Rich�rd �s a R�me� �s J�lia c�m� darabjaiban.

Az 1590-es �vekben, a R�me� �s J�lia, II. Rich�rd, �s a Szentiv�n�ji �lom meg�r�sa idej�n Shakespeare m�r egy sokkal term�szetesebb k�lt�i nyelven �rt. Sz�k�peit �s hasonlatait a dr�ma sz�ks�gleteinek megfelel�en kezdte haszn�lni, �s �gyelt arra, hogy versel�se meg�rizze foly�kony jelleg�t, k�l�n�sen az er�s �rzelmeket kifejez� monol�gokban, mint amilyen p�ld�ul Hamlet�. P�ly�ja utols� szakasz�ban Shakespeare t�bbf�le technik�t dolgozott ki. Ilyenek voltak v�ratlan sz�netei egy monol�g eset�ben, v�ltakoz� hossz�s�g� mondatszerkeszt�sei, bizonyos szavak hirtelen kihagy�sa, vagy egy szint�n v�ratlan t�macsere egy p�rbesz�dben. B�r sokszor a hallgat�knak kellett gondolatban kieg�sz�teni�k a szerepl�k mondanival�j�t, ezzel a technik�val Shakespeare el�rte, hogy alakjai spont�n, �leth� m�don besz�ljenek. K�lt�i zsenialit�sa p�rosult a sz�nh�z gyakorlati sz�ks�gleteivel: a t�rt�neteket �gy form�lta meg, hogy azokat a hallgat�s�g minden oldalukr�l l�ssa �s meg is �rtse. Hozz��rt�se er�s�d�s�vel h�sei is gazdagabbak lettek, cselekedeteik ind�t�okai m�lyebb dimenzi�kat �rtek el.