Charles Dickens
2011.08.14. 15:20
Charles John Huffam Dickens (Portsmouth, 1812. február 7. – Higham, 1870. június 9.) angol író. Egyesek szerint a viktoriánus kor legnagyobb írója és az angol nyelv legkiválóbb művelője. Írásainak népszerűségét mutatja, hogy napjainkig minden műve folyamatosan kapható anyanyelvén.
Dickens Hampshire-ben született, ötévesen költözött Kentbe, 10 évesen Londonba a családjával. A korai évei szépen, jómódban teltek, sokat olvasott, különösen a pikareszk regényeket szerette. Azonban amikor tizenkét éves lett, apja, a tengerészeti pénztár kistisztviselője, eladósodott és börtönbe került. Dickens egy fénymáz műhelyben kezdett dolgozni. Gyermekkori élményei, a látott nyomor visszatérő elemeivé váltak regényeinek. Heti hat shillingből tartotta el magát és támogatta családját.
Pár évvel később a család anyagi helyzete egy örökségnek köszönhetően ismét jobbra fordult, elhagyhatták az adósok börtönét, de Dickens anyja nem vette őt egyből ki a műhelyből, amit a fiú soha nem bocsátott meg neki. Ügyvédbojtárkodás és egy gyorsírói állás után újságíró lett, parlamenti vitákról tudósított, és járta az országot a választási kampányok időszakában. Huszonnégy éves korában jelent meg első regénye, a Pickwick Klub, amellyel azonnal nevet szerzett magának.
1836. április 2-án feleségül vette Catherine Thompson Hogarth-ot, aki tizenöt év alatt tíz gyereket szült neki. 1842-ben együtt Amerikába utaztak, az utat az Amerikai jegyzetek című leírás örökíti meg. Dickens három újság számára írt, az egyiknél szerkesztőként is dolgozott 1839-ig. 1856-ra annyi pénzt gyűjtött össze, hogy megvehette a Gad's Hill Place nevű villát Kentben, melyről gyerekkora óta álmodozott.
1858-ban Dickens és felesége szétköltöztek. A válás akkoriban skandalum számba ment volna, és Dickens haláláig gondoskodott a feleségéről. A szakítás hátterében többek között alighanem Ellen Ternan színésznő állt, aki feltételezhetően Dickens szeretője volt.
1865. június 9-én Dickens a Staplehurst vonatszerencsétlenség túlélői között volt. Egy pályafelújítás miatt a vonat kisiklott egy hídon és a vagonok a patakba potyogtak. Dickens első osztályon utazott a szerelvény elején, az ő vagonja nem zuhant a mélybe. Sértetlenül megúszta az incidenst, de a lelkében mély nyomott hagyott az eset. Ezt követően már csak egy regényt fejezett be, a Közös barátunkat. Idejét főleg nyilvános felolvasásai töltötték ki.
A szerencsétlenség ötéves évfordulóján hunyt el otthonában. Kívánsága ellenére (miszerint a rochesteri katedrálisban temessék el) a Westminster-apátságban helyezték örök nyugalomra.
- A Pickwick klub, (The Pickwick Papers) (1836); ford. Hevesi Sándor
- Twist Olivér, (Oliver Twist) (1837–1839); ford. Ottlik Géza; Szentkuthy Miklós
- Nicholas Nickleby, (Nicholas Nickleby) (1838–1839); ford. Devecseriné Guthi Erzsébet
- Ritkaságok régi boltja (The Old Curiosity Shop) (1840–1841); "a magyar ifjúság számára átdolgozta" Várdai Béla (1922)
- Barnaby Rudge (Barnaby Rudge) (1841); ford. Berczik Árpád (1872)
- Karácsonyi ének (A Christmas Carol) (1843 december); ford. Benedek Marcell; Barkóczi András (2004)
- Harangszó; (The Chimes) (1844); ford. Szinnai Tivadar
- Tücsök szól a tűzhelyen; (The Cricket on the Hearth) (1845) ford. Benedek Marcell
- Az élet csatája; (The Battle of Life) (1846) ford. Benedek Marcell
- A kísértet-látó ember; (The Haunted Man and the Ghost's Bargain) (1848) ford. Geréb Béláné
- Martin Chuzzlewit élete és kalandjai, Martin Chuzzlewit (1843–1844); ford. Ottlik Géza
- Dombey és fia, (Dombey and Son) (1846–1848); ford. Fodor József
- David Copperfield, (David Copperfield) (1849–1850); ford. Szinnai Tivadar
- Örökösök (Bleak House) (1852–1853); ford. Ottlik Géza
- Nehéz idők, (Hard Times) (1854); ford. Mikes Lajos
- Kis Dorrit, (Little Dorrit) (1855–1857); ford Bizám Lenke
- Két város regénye, (A Tale of Two Cities) (1859); ford. Karinthy Frigyes, Sóvágó Katalin
- Szép remények, (Great Expectations) (1860–1861); ford. Bartos Tibor
- (Our Mutual Friend) (1864–1865)
- (The Mystery of Edwin Drood) (befejezetlen) (1870)
|