Geoffrey Chaucer (London, 1343 (?) – London, 1400. okt�ber 25.) az els� angol nyelven alkot� k�lt�, filoz�fus, b�rokrata, diplomata.

�desapja j�m�d� borkeresked� volt. Polg�ri sz�rmaz�s�b�l eredend�en megengedhette mag�nak a magas fok� oktat�st. Miut�n felcseperedett, beh�zasodott egy nemesi csal�dba. T�bb �zben j�rt k�lf�ld�n. Tetemes id�t t�lt�tt It�li�ban. Itt ismerkedett meg az elhunyt Dante �s az �l� Petrarca �s Boccaccio �r�sival. Foly�konyan besz�lt latinul, de j�l megtanult olaszul is, �gy felismerte, hogy nemcsak az egyh�z �s a jog latin nyelv�n, de m�s nyelveken is alkothat�k n�v�s irodalmi m�vek. Amikor �rni kezdett, els�sorban a k�zn�pnek sz�nta m�veit, �gy angolul �rt a latint nem ismer� publikum sz�m�ra. Ek�zben boldog h�zass�gban �lt nemes feles�g�vel, eg�szen 56 �ves kor�ig. A legnagyobb nyomorb�l is siker�lt kijutnia.

Kor�nak neves szem�lyis�ge volt, akinek meg�t�l�se nagyon megosztotta a k�zv�lem�nyt. T�bb munk�j�ban — �gy a Canterburyi mes�kben is — negat�v k�pet festett mind a koron�r�l, mind az egyh�zr�l, ez�rt Thomas Arundel canterbury �rsek m�r 1397-ben eretneks�ggel v�dolta, �s k�rv�nyezte a koron�t�l, hogy hivatalosan is perbe foghassa, aminek eredm�nyek�nt val�sz�n�leg m�gly�ra �t�lt�k volna.

II. Rich�rd t�bbsz�r is k�l�nf�le �llami hivatalokba:

• v�m�gyi f�tisztvisel�v�,
• a k�z�p�tkez�sek fel�gyel�j�v� stb.

nevezte ki, majd tan�csad�inak egyik�v� v�lasztotta. Meghalnia is alighanem emiatt kellett; nagyj�b�l II. Rich�rd buk�s�val �s IV. Henrik hatalomra ker�l�s�vel egy id�ben t�nt el. Tiszt�zatlan k�r�lm�nyek k�z�tt hunyt el; val�sz�n�leg meggyilkolt�k.

S�rja a Westminster-ap�ts�gban, a Poets cornerben (A „k�lt�k sark�ban”) tal�lhat�, ezzel a felirattal: „Az angol irodalom atyja”.

�r�saib�l kit�nik rendk�v�li m�velts�ge, szatirikus humora �s l�nyegre t�r�, mesteri jellem�br�zol� ereje.

Alig volt h�sz�ves, amikor franci�r�l angolra ford�totta A r�zsa reg�ny�t. Huszon�t �vesen �rt el�gi�ja, A hercegn� k�nyve teljes eg�sz�ben r�nk maradt. Korai korszak�b�l m�g k�t t�red�ket ismer�nk: A h�rn�v h�z�t �s A madarak t�rv�nysz�k�t — b�r nem bizonyos, ink�bb csak felt�telez�s, hogy ezeket a szatirikus hist�ri�kat Chaucer �rta.

Meghonos�totta a k�lt�szetben a Chaucer-stanz�nak is nevezett, ababbcc r�mk�plet�, �t�s hangs�lyos, h�tsoros jambusokban �rt versform�t.

A legkerekebb �s leg�rdekesebb, teljes terjedelm�ben r�nk maradt m�ve a Troilus �s Cryselde, ami Shakespeare Troilus �s Cressida c�m� m�v�nek is a forr�sa lett. B�mulatos jellem�br�zol�sa miatt sokan ezt tartj�k m�v�szete cs�cs�nak.

A Canterburyi mes�k Chaucer legismertebb m�ve, amit remekm�nek tartanak. Sz�mtalan ford�t�sa �s �rtelmez�se jelent meg. (E m� alapj�n forgatta Pier Paolo Pasolini 1972-ben azonos c�m� nagy nemzetk�zi sikert aratott filmj�t.) Ez a m�ve t�bb hely�tt is hasonl�t Boccaccio Dekameronj�ra, pedig Chaucer sohasem olvasta az it�liai mester m�v�t.

A m� alapt�rt�nete: 30 zar�ndok tart Canterburybe. Elhat�rozz�k, hogy j�vet is, menet is mindegyik�k elmes�l k�t-k�t mes�t, anekdot�t vagy szomor� t�rt�netet. Ezekb�l a t�rt�netekb�l Chaucer csak 24-t fejezett be, mert 1400-ban meghalt. Az elbesz�l�sek nyelvezete sokf�le: van k�z�tt�k tragikus �s komikus, van szerelmes �s kalandos, van magasztos, v�laszt�kos nyelv� �s van n�h�ny kifejezetten tr�g�r, vagyis az eg�sz sorozat nem is egy m�, hanem egy sok m�faj� versf�z�r.