Brit kutat�k szerint meg lehetne el�zni a mal�ria terjed�s�t, illetve cs�kkenti a nagyobb j�rv�ny kit�r�s�nek es�ly�t genetikailag m�dos�tott, spermium n�lk�li sz�nyogok kiereszt�s�vel.

Az Imperial College London munkat�rsai g�nm�dos�t�ssal steriliz�ltak h�m sz�nyogokat �gy, hogy m�k�d�sk�ptelenn� tett�k a spermiumok termel�s�hez sz�ks�ges egyik g�nt.

Egy tanulm�nyban azt is megvizsg�lt�k, mik�nt viselkednek a n�st�ny sz�nyogok a term�ketlen h�mekkel, �s �gy tal�lt�k, hogy azok nem tudt�k meg�llap�tani, melyik potenci�lis partner�k a term�keny �s melyik a spermium n�lk�li.

A mal�ria parazit�ja az egyik emberr�l a m�sikra az Anopheles sz�nyogfajok n�st�ny�nek k�zvet�t�s�vel jut �t a fert�z�tt v�rrel.

Az Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet (WHO) adatai szerint �vente ak�r 300 milli� mal�ri�s eset van vil�gszerte, 2009-ben 781 ezren haltak meg miatta, f�k�nt afrikai gyerekek. A hal�lesetek 90 sz�zal�ka t�rt�nik Afrik�ban, ennek 92 sz�zal�ka 5 �v alatti gyereket �rint.

A mal�ria �gy terjed, hogy miut�n a fert�z�tt ember v�re a sz�nyogba ker�l, az egy m�sik embert megcs�pve a ny�l�ban adja �t a betegs�g parazit�j�t. A parazit�k a frissen megfert�z�tt ember m�j�ban maradnak n�h�ny h�tig, majd a v�r�ramba jutnak, ahol megfert�zik a v�r�sv�rsejteket, �s tov�bb szaporodnak.

A mostani k�s�rletekben Anopheles gambiae sz�nyogfajjal dolgoztak. A term�ketlen h�mmel val� p�rosod�s ut�n a n�st�ny sz�nyogok nem �rz�kelt�k a spermiumok, illetve a megterm�keny�t�s hi�ny�t, amit az bizony�t, hogy nem kerestek m�sik h�met, nem k�s�reltek meg �jabb p�rz�st, a szaporod�si l�nc teh�t megszakadt.

Flaminia Catteruccia kutat�svezet� �s csoportja tanulm�ny�t az amerikai tudom�nyos akad�mia foly�irat�ban, a PNAS-ben tette k�zz�.