Az angol egy alany, állítmány, tárgy sorrendet tartó nyelv. Kijelentő módban előszeretettel használja az alany–állítmány–tárgy sorrendet, ahol a legtöbb alkalommal nem használ ragokat. Így: "Tom [alany] eats [ige] cheese [tárgy]" and "Mary watches the cat." (Tamás sajtot eszik, és Mária nézi a macskát.)

Azonban ezen egyszerű szabályok mögött a szórend összetett dolog az angol nyelvben. A valóságban minden mondatban kulcsfontosságú a gondolatok elrendezése, legyen szó beszélt vagy írott nyelvről. Így lehetőség van a gondolatokat úgy sorba fűzni, hogy a hallgatóságnak világos legyen, mire koncentrál az üzenet átadója.

• The duke has given my aunt that teapot. (A herceg adta a nagynénémnek azt a teáskannát.) (pl. Most a hercegről fogok mesélni.).
• My aunt has been given that teapot by the duke. (A nagynénémnek adta a herceg azt a teáskannát.) (pl. a nagynénémről fogok mesélni.).
• That teapot has been given to my aunt by the duke. (Azt a teáskannát adta a herceg a nagynénémnek.) (pl. most arról a teáskannáról fogok mesélni).

A mondanivaló lényegét ki lehet fejezni kiemeléssel is, mint az a következő példákban látható.

• "What the duke gave my aunt was a teapot" (Amit a herceg a nagynénémnek adott, az egy teáskanna volt. (pl. most arról fogok mesélni, mit adott a herceg a nagynénémnek).
• "What happened was that the duke gave my aunt a teapot" (Az történt, hogy a herceg a nagynénémnek egy teáskannát adott. (pl. azt fogom elmesélni, mi történt).

A kijelentő mondatokat általában az alannyal kezdik, ez a jelöletlen forma. A mondat elején valamilyen módon jelzik, ha az nem az alany – ilyenkor ez általában a tárgy. ("You I blame for this dilemma" Téged tartalak felelősnek ezért a dilemmáért.) és még gyakrabban egy melléknévi kifejezés ("This morning I got up late"). (Ma reggel későn keltem fel.)

A kérdő mondat kezdése teljesen különböző. Az angol kérdéseknek két fajtája van: a wh-kérdés és az eldöntendő kérdés. Mindkét fajtában jelöletlen kérdések azzal a szóval kezdődnek, mely megmutatja, a kérdező mire kíváncsi.

• "Where is my little dog?" (wh-kérdés) (Azt akarom tudni, hogy hol.)
• "Is John Smith inside?" (eldöntendő kérdés) (Azt akarom tudni, hogy van-e vagy nincs.).

A speciális (jelölt) kérdések az "amit tudni akarok" kifejezést valamilyen más résszel helyettesítik.

• "After tea, will you tell me a story?" (Akkor elmondod vagy nem?)
• "In your house, who does the cooking?" (Tehát ki?)

A felszólító módú mondatokban akár az "I want you to do something" (Azt akarom, hogy csinálj (csináljatok) valamit.) vagy az "I want you and me to do something." (Azt akarom, hogy te (ti) meg én csináljunk valamit.) jelentésben is állhat. A második esetben a mondat kezdete let us; az első eset jelöletlen formájában elmarad a you, és nem kerül sehogy sem kifejtésre. ("Improve your grammar!" (Fejleszd a nyelvtani ismereteidet!), de használják ennek a jelzett formáját is, amely "You improve your grammar!"; egy másik jelzett forma a "Do improve your grammar." Tiltó mondatban: "Do not argue with me" (Ne vitatkozz velem!) jelöletlen és "Do not you argue with me" jelölt alakban.

A beszélt angol nyelvben a mondat kezdetét intonációval jelölik.

Az angol nyelv általánosságban olyan, amely a mondanivaló lényegét a mondat elejére teszi.

• Ran quickly (Gyorsan futott) (igei kifejezés)
• A boltba (prepozíciós kifejezés)

A legfontosabb kivétel, ami megelőzi a fő hangsúlyt kapó, a főnévi kifejezés:

• A dog (egy kutya) (névelő + főnév)
• Blue house (kék ház) (melléknév + főnév)
• Fred's cat (Fred macskája) (birtokos + főnév) de man of the house (a ház ura) (főnév + elöljárószói kifejezés)

Ezekből ilyen mondatot lehet összerakni: "Fred's sister ran quickly to the store." (Fred húga (nővére) gyorsan a bolthoz fut.) Ahogy a fenti példából is látható, egy alapmondat részei (a névelők és egyéb [[determináns (nyelvészet)|determinánsok és egyéb elöljárószói kifejezések elhagyásával) a következő: Melléknév1 - Alany - Ige - Jelző - Melléknév2 – határozatlan tárgy - Melléknév3 – határozott tárgy.

Kérdőmondatban megváltozik a szórend ("Did you go to the store?" (Elmentél a boltba?). Aktívból passzívba úgy lehet egy mondatban az igenemet megváltoztatni, hogy az aktív mondat tárgyával kezdjük a mondatot. ("John bought the car" becomes "The car was bought by John" (A cselekvő mondat jelentése: János vette az autót.)), és számos esetben megváltoznak a nyelvtani és lexikai elemei a mondatnak (lásd a herceg–nagynéni–teáskanna példát fentebb).

Az angol ezen kívül néha használ tárgy–alany–ige szórendet is, leginkább olyankor, mikor főneveket használva hasonlítanak össze dolgokat. Például, "I hate oranges, but apples I will eat." (Utálom a narancsot, de az almát megeszem.) Sokkal ritkább, de még ma is használják a tárgy–ige–alany szórendet. "If it is apples you like, then apples like I," (Ha te az almát szereted, akkor én is az almát szeretem.) Bár ez utóbbinak a használata az anyanyelvi beszélő számára túlságosan kitaláltnak és anakronisztikusnak hangzik.