Az angol nyelv az indoeur�pai nyelvcsal�d egy nyelve, ezen bel�l a germ�n nyelvek k�z� tartozik, �m fejl�d�se sor�n (a francia nyelven kereszt�l) jelent�s �jlatin hat�sok is �rt�k.

Az angol nyelv Nagy-Britanni�ban alakult ki. A sziget �slakosait, a kelt�kat az 5–7. sz�zad sor�n betelep�l� germ�n t�rzsek (angolok, sz�szok, j�t�k) kiszor�tott�k a sziget k�z�ps� r�sz�r�l, a mai Anglia ter�let�r�l, amely r�luk kapta a nev�t. A kelt�k a sziget peremi r�szeire (Sk�cia, Wales), illetve az �r-szigetre szorultak vissza, k�s�bb azonban ezek a ter�letek is angol uralom al� ker�ltek, emiatt a kelta nyelvek m�ra csaknem kihaltak a szigeteken.

Az angol nyelv kialakul�sa h�rom szakaszra oszthat�. Eszerint megk�l�nb�ztethet� �angol (kb. 450–1100), k�z�pangol (kb. 1100–1500) �s modern angol (kb. 1500-napjainkig) nyelv. Ut�bbin bel�l besz�lnek m�g korai modern angol nyelvr�l (kb. 1500–1650).

Az �angol (angolsz�sz) nyelv

A k�z�pkor hajnal�n a szigetre betelep�l� germ�n t�rzsek l�nyeg�ben mind ugyanazt az (angolsz�sznak nevezett) nyelvet besz�lt�k. E nyelvben az els� jelent�s v�ltoz�st a vikingek 7–10. sz�zadi bert�r�se �s megteleped�se v�ltotta ki, aminek r�v�n a mai Anglia jelent�s r�sze d�n uralom al� ker�lt. Az akkori d�n nyelv az akkori angolt�l szinte csak a szavak v�gz�d�seiben t�rt el. Ez�rt kezdt�k az angolok elhagyni a szavak v�g�n lev� ragokat, mivel �gy a d�nok is meg�rtett�k, amit mondtak. Eredetileg ugyanis az angol a legt�bb m�s nyelvhez hasonl�an ragoz� nyelv volt.

A k�z�pangol nyelv

1066-ban Anglia – H�d�t� Vilmos inv�zi�ja r�v�n – normann uralom al� ker�lt. A normannok Skandin�vi�b�l sz�rmaztak, de a mai Franciaorsz�g �szaki r�sz�n, Normandi�ban hozt�k l�tre �llamukat. Itteni leteleped�s�k ut�n �tvett�k a francia nyelvet, amit Angli�ban is megtartottak, �gy a nemess�g nyelve k�r�lbel�l 300 �ven kereszt�l a francia volt, ami m�ly nyomokat hagyott az angol nyelven. A k�zemberek azonban tov�bbra is angolul besz�ltek. Ez az oka p�ld�ul annak, hogy a h�sokat nyersen m�shogy h�vj�k az angolban, mint s�tve: az �llatokat az angolul besz�l� angolok nevelt�k, �s term�szetesen saj�t nyelv�k�n nevezt�k meg azokat. A normann urak asztal�ra azonban m�r s�tve ker�ltek, akkor m�r francia n�vvel.

Az 1348-as nagy pestisj�rv�ny a lakoss�g harmad�t elpuszt�totta, f�leg a v�rosokban, ahol a (vezet� r�teghez tartoz�) franci�k �ltek. �gy hamarosan nem maradt el�g francia, hogy az �llami hivatalokat bet�ltse, ez�rt k�nytelenek voltak angolul besz�l� embereket felvenni. Az 1500-as �vek k�zep�re a francia nyelvet m�r egy�ltal�n nem haszn�lt�k Angli�ban. Hat�sa azonban tart�san �s nagy m�rt�kben �talak�totta az eredeti angol nyelvet, amelybe rengeteg latin eredet� sz� �p�lt be. �gy alakult ki az helyzet, hogy a mai angolban kevesebb az �angol, mint a latin eredet� sz�.^[1][2]

A korai modern angol nyelv

A korai modern angol nyelv m�r nagy m�rt�kben hasonl�tott a ma haszn�lt angol nyelvre �s a kor�bbi v�ltozatokkal ellent�tben a mai angol besz�l�i sz�m�ra is k�nnyen �rthet�. Kezdet�t a nagy mag�nhangz�cs�sz�shoz k�tik, mely a XV. sz�zadra tehet� �s melynek k�sz�nhet�en nagy m�rt�kben megv�ltozott a nyelv kiejt�se. A korai modern angol id�szak�hoz k�thet� t�bbek k�z�tt Shakespeare munk�ss�ga �s az els� angol Biblia-ford�t�s, a King James Bible. Ebben az id�ben zajlott a helyes�r�s egys�ges�t�se is, ennek ellen�re a k�z�pangol kiejt�s hat�sa igen �rezhet�.

A modern angol nyelv

A modern angol az 1600-as �vek k�zepe �ta haszn�lt angol nyelv, amely term�szetesen az�ta is folyamatosan v�ltozik. P�ld�ul a korai modernben m�g volt k�l�n mag�z� forma az angolban, ma m�r ezt nem haszn�lj�k. �szrev�tel: Az angol nyelvben l�tezik a "thou" [egyes sz�m m�sodik szem�ly] szem�lyn�vm�s. Ez ma m�r r�gies vagy irodalmi. Szerep�t �tvette a t�bbes sz�m m�sodik szem�ly "you" n�vm�s. Teh�t nem a mag�z�s sz�nt meg a nyelvben, hanem a tegez�s. [l�sd "The Concise Oxford Dictionary]

Az angol mint kreol?

Egy vitatott elm�let szerint az angol kreol nyelv, illetve legal�bbis el�dje, a k�z�pangol annak tekinthet�. Az elm�lete