Parlament
2011.08.08. 19:26
A Westminster-palota - vagy ahogyan ma nevezik, a Parlament - eredetileg kirlyi rezidenciaknt mkdtt, majd egy tzesetet kveten 1512-ben vlt a Parlament sznterv. A brit parlament kt hzra oszlik: a frendek alkotta Felshzra (House of Lords), valamint a megvlasztott kpviselkbl ll Alshzra (House of Commons). Az Alshz tagjai kpviselik a klnbz politikai prtokat s bellk ll ssze az Egyeslt Kirlysg kormnya.
A Parlament pletei kzl legismertebb az ratorony (Clock Tower), azaz a Big Ben, amely mra London jelkpv vlt.
A Parlament tloldaln talljuk a kznsg s ltogatk szmra fenntartott bejratot (Public Entrance), valamint a kirlyi bejratot (Sovereign's Entrance). Ez utbbit kizrlag az uralkod rszre tartjk fenn: az uralkod ezen keresztl lp be a Parlament pletbe az lsszak megnyitsra.
A Felshz a palota leggazdagabban dsztett termben lsezik, melyben az uralkod szn a vrs. Itt talljuk a kirlyn aranyozott trnjt is. Az uralkod ezen a trnszken lve mond beszdet a Parlament megnyitsakor.
Az Alshz terme szolidabban kivitelezett, mint a felshzi tancsterem s az uralkod szne a zld. A kormnyprtiak a bal, mg az ellenzkiek a jobb oldalon foglalnak helyet. A Hzelnk felmagastott szke kzpen ll, a kt oldal kztt.
A Parlament lsei az lsszakok idtartama alatt brki szmra ltogathatk. lsek htftl cstrtkig vannak s ritkn pnteken is van ls, ezek idpontja hzanknt eltr. Az lsek ltogatsa egsz vben ingyenes, de fel kell kszlni a sorballsra.
A nyri idszakban, amikor a Hzak nem lseznek (rendszerint augusztustl szeptember vgig) a Parlament ltogathat a turistk szmra is.
Jegyek a helysznen vlthatak vagy telefonon ignyelhetek elzetesen is.
|