A King's College of Our Lady of Eton beside Windsor (A Kir�lyi Miasszonyunk iskol�ja Etonban, Windsor mellett), �ltal�ban Eton College vagy csak egyszer�en Eton n�ven ismert. A vil�g egyik legh�resebb fi� mag�niskol�ja �s egyben egyike a kilenc eredeti angol mag�n k�z�piskol�knak.

Eton v�rosa Windsorral szemben, a Temze m�sik oldal�n fekszik. A k�t v�rost a Windsor Bridge k�ti �ssze.

Az iskol�t 1440-ben VI. Henrik alap�totta abb�l a c�lb�l, hogy hetven neh�zsors� gyerek ingyen tanulhasson, majd tanulm�nyait a Cambridge-i King's College-ben folytathassa. VI. Henrik adom�nyokkal t�mogatta az iskola m�k�d�s�t, �gy Eton hatalmas f�ldbirtokok, �rt�kes �p�letek, �s sz�mos egyh�zi relikvia (pl. a Szent Kereszt �s a t�viskoszor� egy darabja) birtokosa lett. S�t megkapta azt a jogot is, hogy a nagyboldogasszony napi �nneps�gre ide�rkez� b�nb�n� emberek a b�nbocs�natot megv�s�rolhass�k.

Amikor Henriket 1461-ben - a riv�lis York csal�db�l sz�rmaz� - IV. Edward k�vette a tr�non, Eton minden el�jog�t visszavonatta a parlamenttel: birtokait �s egyh�zi kincseit a Temze t�lpartj�n fekv� St George's Chapel kapta meg. Egy legenda szerint Jane Shore, Edward szeret�je j�rt k�zben az Eton �rdek�ben, hogy legal�bb a birtokok egy r�sze Eton� maradhasson, megmentve ezzel az iskol�t a pusztul�st�l. A k�s�bbiekben a cs�kken� kir�lyi t�mogat�s miatt az etoni fejleszt�sek nagy r�sze a gazdag adom�nyoz�knak k�sz�nhet�. (Pl. William Waynflete p�sp�k t�mogat�s�val fejez�dhetett be a k�polna �p�t�se.)

Ahogy k�s�bb az iskola n�tt, egyre t�bb tanul� j�rt ide, ami�rt m�r fizetni�k kellett, �s m�r nem az iskol�ban, hanem a v�rosban laktak. Ezeket a tanul�kat Oppidansoknak h�vt�k, a latin oppidum (v�ros)sz�ra utalva. Az oppidansok a v�rosban l�tes�lt "h�zak"-ban �ltek �s tanultak.

Minden h�z a h�zmester csal�dnev�t, vagy monogramj�t viselte n�vk�nt. Ma 24 ilyen „oppidan-h�z" m�k�dik, mindegyikben k�r�lbel�l 50 fi�val.

A XIX. sz�zadban John Show (1803-70) fel�gyelete mellett �jj��p�tett�k az �p�leteket, �s jobb sz�ll�sk�r�lm�nyeket biztos�tottak a di�koknak.

Az iskol�ba t�bb - k�s�bb h�ress� v�lt - ember, k�z�tt�k 19 brit minisztereln�k (pl. Wellington, a waterloo-i gy�z�), valamint h�res �r�k (Gray, Shelley, Aldous Huxley, George Orwell), k�zgazd�szok (pl. Keynes), tud�sok (pl. Robert Boyle, a k�mia atyja) tanultak. �gy alapos az a v�lem�ny, miszerint az Eton az el�szob�ja nemcsak a h�res angol egyetemeknek (Oxford, Cambridge), hanem a korm�nyzati poz�ci�nak is.

Megtekinthet�:

Az iskola udvara (School Yard)

A School Yard a r�gi iskola�p�letek k�zpontj�ban fekszik. �szaki oldal�n tal�lhat� a Lower School, a legel�sz�r �p�lt �s haszn�lt tanterem, �s a College, ahol a Kir�lyi �szt�nd�jasok laktak �s laknak a mai napig. A nyugati oldal�n az Upper School fekszik, amelyet a XVII. sz�zadban �p�tett�k, amikor a Lower School m�r t�l kicsinek bizonyult.

Koll�giumi k�polna (College Chapel)

A School Yard d�li oldal�n tal�lhat� a koll�giumi k�polna, amely a XV. sz�zadi g�tikus �p�t�szet sz�p p�ld�ja. VI. Henrik nagyszab�s� �p�t�szeti elk�pzel�sei IV. Edward tr�nral�p�s�vel meghi�sultak, �s a k�polna csak az eredetin�l l�nyegesen kisebb m�retben fejez�dhetett be 1479-ben Waynflete p�sp�k finansz�roz�s�ban.

Eml�t�sre m�lt�ak a falfestm�nyek, melyeket 1560-ban lemeszeltek, �s elfelejt�dtek eg�sz 1847-es „felfedez�s�kig”. Teljes felt�r�sukra azonban csak 1923-ban ker�lt sor.

Megcsod�lhatjuk a k�polna fel�j�tott �vegablakait. Az eredetieket - az orgona feletti kiv�tel�vel - az 1940-es bombatal�lat elpuszt�totta.

Kereng� (Cloisters)

A Yard keleti oldal�n tal�lhat� a kereng�, a College Hall, az eredeti eb�dl� �s a k�nyvt�r.

Eton �let�t bemutat� m�zeum (Museum of Eton Life)

Mintegy 400 t�rgy teszi szeml�letess� a ki�ll�t�st, melyek k�z�tt megtal�lhat� egy lak�szoba, amely a di�k�letet mutatja be 1900-ban.