A Benjamin Franklin H�zat – mely m�zeum �s oktat�k�zpont egyszerre – 2006. janu�rj�ban nyitott�k meg Franklin 300. sz�let�snapja alkalm�b�l. Ebben a 1730 k�r�l �p�lt, Gy�rgy-korabeli sorh�zban �lt 1757 �s 1775 k�z�tt Benjamin Franklin, az Amerikai Egyes�lt �llamok egyik alap�t�atyja, �r�, polg�ri demokrata politikus, diplomata, term�szettud�s, k�zgazd�sz �s filoz�fus.

A h�z t�bb szempontb�l is �rdekes:

• M�eml�k jelent�s�g�, hiszen t�bb r�szlete – a k�zponti l�pcs�h�z, a lamb�ri�k, k�lyh�k, ablakok, gerend�k – eredetiben megmaradtak.
• Mivel Franklin 1757-ben Pennsylvania teljhatalm� megb�zottjak�nt �rkezett Angli�ba, ahol hossz� id�n �t igyekezett megakad�lyozni a fegyveres �sszecsap�st a gyarmatok �s az anyaorsz�g k�z�tt, ezt a h�zat tekintik – de facto – az els� amerikai nagyk�vets�gnek.
• Franklin a falai k�z�tt t�bb tudom�nyos kutat�st is v�gzett: kutatta a Golf-�raml�s hat�sait, feltal�lta a bifok�lis lencs�t, megalkotta az �vegharmonik�t, melyre Mozart �s Beethoven is �rt zen�t, valamint kital�lta a ny�ri id�sz�m�t�s gondolat�t.
• Franklin h�ziasszony�nak veje, William Hewson 1770 ut�n ebben a h�zban anat�miai iskol�t vezetett. 1998-ban f�ldunk�k sor�n mintegy 1200 csont ker�lt el�, amelyeket boncol�si gyakorlatokon haszn�ltak. A csontokat – melyek a seb�szet t�rt�net�r�l hordoznak inform�ci�kat – az�ta a Londoni Archeol�giai Int�zet katalogiz�lta.

A h�zban r�szt vehetsz egy �rdekes t�rt�nelmi k�s�rleten: Franklin szob�inak XVIII. sz�zadi d�szletei k�z�tt megn�zhetsz egy el�ad�st, ahol Polly Hewson, Franklin h�ziasszonya l�ny�nak „vezet�s�vel”, dial�gusok, modern f�ny-, hang �s vet�t�-technika, �s m�s speci�lis effektek r�v�n megismerheted Franklin Londonban t�lt�tt 16 �v�nek t�rt�net�t.