Anglia : Anglia modern kori trtnelme |
Anglia modern kori trtnelme
2011.08.05. 13:49
Az 1801. janur 1-jn hatlyba lpett Msodik Egyeslsi Trvny hivatalosan is a brit korona fennhatsga al rendelte rorszgot, ltrehozva "Nagy-Britannia s rorszg Egyeslt Kirlysgt". Br Anglia nem ltezett tovbb nll llamknt, tovbbra is megrizte dominancijt, politikai s gazdasgi vezet szerept. London tovbbra is a tereblyesed birodalom kzpontja maradt.
A 19. szzad elejtl a nvekv ltszm munksosztly egyre inkbb kezdte megtallni a sajt hangjt. Az ipar koncentrcija elvezetett a szakszervezetek kialakulshoz, amelyek, br kezdetben elnyomtk ket, hamarosan kellen megersdtek, hogy hatkonyan rvnyestsk a munkssg rdekeit.
A chartista mozgalom kezdeteit az 1832-ben elfogadott Reform Billhez szoks ktni, amely a kzposztly nagyobb rszt vlasztjoghoz juttatta, kizrta azonban abbl a munksosztlyt. Ez utbbi elrulva rezte magt, flrevezetssel vdolva a kormnyzatot. 1838-ban hat parlamenti tag s hat munks bizottsgot alaptott, amely kiadta a Npi Chartt.
Az 1848 forradalmi hullma elkerlte Anglit. Viktria kirlyn uralkodst a hatalmas trsadalmi klnbsgek ellenre is szles konszenzus jellemezte.
1921-ben az angol-r szerzdssel ltrejtt az r Szabadllam (a mai r Kztrsasg), gy a "maradk" orszg neve "Nagy-Britannia s szak-rorszg Egyeslt Kirlysga" lett.
A msodik vilghborban Anglia viselte a nmet bombzs terheinek tlnyom rszt, vrosaiban s infrastruktrjban egyarnt rendkvl slyos krok keletkeztek. Az orszg hamar kiheverte a hbors vesztesgeket, s, mikzben a Brit Birodalom vilggazdasgi slya gyorsan hanyatlott, Anglia megrizte vezet szerept a Brit-szigetek orszgai kztt. 1999-ben ltrejtt az nll skt s walesi parlament, Angliban azonban nem alakult hasonl testlet, jelezve, hogy az intzkedsek egyik clja az angol hegemnia mrsklse volt.
|