H�d�t� Vilmos 1066-os gy�zelme II.Godwin Harald felett a hastingsi csat�ban, majd a normann megsz�ll�s �les fordulatot hozott a szigetorsz�g t�rt�nelm�ben. Vilmos els� int�zked�sei k�z�tt (ad�z�si c�lzattal) �ssze�ratta az orsz�g lakoss�g�t, annak vagyon�t, f�ldjeit.

Vilmos egyszerre uralkodott a jelent�s hatalomnak sz�m�t� Normandi�ban �s Angli�ban. � �s nemesei anglo-normann nyelven korm�nyozt�k a k�t orsz�got. Ez m�g �vsz�zadokig az arisztokr�cia nyelve maradt, kit�r�lhetetlen hat�st gyakorolva az angol nyelv fejl�d�s�re.

Az angol k�z�pkort a gyakori bels� �s k�ls� h�bor�k, l�zad�sok, a nemess�g �s a kir�lyi udvar intrik�i jellemezt�k. Az orsz�g �nell�t� volt gabon�b�l, tejterm�kekb�l, marha- �s birkah�sb�l. F� exportcikke a gyapj� volt, amelyet az �szaki ter�leteken tartott birk�kr�l ny�rtak, �s Flandri�ban dolgoztak fel. A flamand textiliparral fenntartott kapcsolatok legal�bb annyira befoly�solt�k a korszak angol k�lpolitik�j�t, mint a Franciaorsz�ghoz f�z�d� dinasztikus �rdekek. Az �n�ll� angol textilipar csak a 15. sz�zadban j�tt l�tre, hatalmas l�k�st adva az orsz�g gazdas�g�nak, �s megteremtve az eredeti t�kefelhalmoz�s alapj�t.

I. Henrik jelent�s er�fesz�t�seket tett az orsz�g reformja �s az angolsz�szok �s normannok k�z�tti ellent�tek elsim�t�sa �rdek�ben. Egyetlen t�rv�nyes fia (haj�balesetben bek�vetkezett) hal�l�val azonban a reformok megakadtak, a kir�ly hal�l�val pedig hossz� �vekig tart� s�t�t korszak k�sz�nt�tt az orsz�gra.

I. Istv�n (1135–1154) katasztrof�lis uralkod�sa alatt a hatalom a b�r�k kez�be jutott, s az orsz�gban eluralkodott a t�rv�nytelens�g, �s belharcok t�rtek ki. Abb�li t�rekv�s�ben, hogy megb�k�tse az orsz�gba rendszeresen bet�r� walesieket �s sk�tokat, jelent�s ter�letekr�l mondott le. Veszt�t v�g�l unokatestv�r�vel, Matild�val, V. Henrik n�met-r�mai cs�sz�r kor�bbi feles�g�vel val� konfliktusa okozta: Istv�n �g�retet tett arra, hogy elismeri Matilda ig�ny�t a tr�nra, ezt azonban nem tartotta be. Emiatt Matilda f�rj�vel �s f�ltestv�r�vel 1139-ben partra sz�llt a szigeten, �s fogs�gba vetette Istv�nt.

B�r Matilda foglalta el a tr�nt, r�vid id� m�lt�n azonban ellent�tbe ker�lt alattval�ival, �s el�zt�k Londonb�l. Polg�rh�bor� t�rt ki, amely eg�szen 1148-ig, Matilda Franciaorsz�gba val� visszat�rt�ig tartott. Istv�n, b�r nem k�nnyen, de komolyabb ellen�ll�s n�lk�l uralkodott hal�l�ig. Miut�n fia 1153-ban meghalt, megegyezett Matild�val, �gy 1154-ben annak fia l�pett tr�nra II. Henrik n�ven.

Henrik uralkod�sa alatt a kir�lyi hatalom meger�s�d�tt a b�r�k�val �s az egyh�zzal szemben. Jelent�sen felgyorsult a feudalizmus meghalad�sa ir�ny�ba mutat� t�rsadalmi fejl�d�s is.

A Magna Carta al��r�sa (1215)

Ut�dj�t, I. (Oroszl�nsz�v�) Rich�rdot k�lf�ld�n viselt h�bor�i k�t�tt�k le: a harmadik keresztes hadj�rat, �s a II. F�l�p ellen franciaorsz�gi birtokai megtart�s��rt v�vott h�bor�k. �ccse, I. (F�ldn�lk�li) J�nos ez ut�bbiban fiv�r�n�l j�val sikertelenebb volt: elvesztette Normandi�t (Calais kiv�tel�vel) �s sz�mos m�s franciaorsz�gi birtokot. A hazai nemess�ggel �s az egyh�zzal v�gk�pp elm�rgesedett viszonya 1215-ben fegyveres felkel�ss� fokoz�dott, amely r�k�nyszer�tette J�nost, hogy al��rja a nemess�g jogait garant�l�, a kir�ly hatalm�t korl�toz� Magna Cart�t.

III. Henrik, J�nos fia mind�ssze 9 �ves volt, amikor tr�nra l�pett. Uralkod�s�t felkel�sek tark�tott�k, amelyek okai k�z�tt els� helyen szerepeltek a korm�nyz�s hib�i, �s az, hogy Henrik t�lzottan t�maszkodott francia udvaroncaira, h�tt�rbe szor�tva ezzel az angol nemess�get. Az egyik ilyen felkel�s sor�n h�vt�k �ssze el�sz�r a Parlament el�dj�t.

I. Edu�rd (1272–1307) uralkod�sa l�nyegesen sikeresebb volt. Sz�mos t�rv�nyt hozott, amelyekkel meger�s�tette a kir�lyi hatalmat, �sszeh�vta az els�, hivatalosan szab�lyozott keretek k�z�tt m�k�d� Parlamenteket. Megh�d�totta Wales-t (err�l sz�l Arany J�nos Walesi b�rdok c�m� verse), �s k�s�rletet tett r�, hogy fia sz�m�ra megszerezze a sk�t tr�nt, �m ez elh�z�d� �s k�lts�ges h�bor�ba torkollott. B�r a botr�nyos �let� II. Edu�rd (1307–1327) s�lyos veres�get szenvedett Bannockburnn�l, a h�bor� v�g�l csak III. Edu�rd uralkod�s�nak elej�n �rt v�get (1328-ban).

A fekete hal�l 1349-ben �rte el az orsz�got, becsl�sek szerint a lakoss�g egyharmad�t puszt�tva el. A k�lpolitika tov�bbra is a szomsz�dok (�rek, walesiek, cornwalliak) elleni h�bor�kra koncentr�l�dott, valamint a sz�z�ves h�bor�ra a franci�k �s sk�t sz�vets�geseik ellen. Ez ut�bbi jelent�sebb angol gy�zelmei: Cr�cy �s Azincourt. 1412-ben Henrik herceg (a k�s�bbi V. Henrik) leverte a walesiek �ltal az angol iga ler�z�s�ra ind�tott utols� jelent�sebb fegyveres felkel�st.

III. Edu�rd jelent�s birtokokat adom�nyozott a kir�lyi csal�ddal rokons�gban �ll� nemesi fam�li�knak, amivel megalapozta azok k�s�bbi tr�nig�ny�nek vagyoni (hatalmi) h�tter�t. II. Rich�rd autokratikus uralkod�sa elidegen�tette a nemess�get, �s amikor 1399-ben IV. Henrik letasz�totta a tr�nr�l, ezzel tov�bbi visz�lyok magvait vetette el. VI. Henrik 1422-ben kezd�d�tt uralkod�sa alatt a kir�ly szem�lyes �s elmebeli gyenges�gei miatt az ellent�tek robban�sig fokoz�dtak. A fesz�lts�gek v�g�l a r�zs�k h�bor�ja n�ven ismert polg�rh�bor�ban t�rtek a felsz�nre, amelyben a kir�lyi hatalom er�sen meggyeng�lt. Ennek helyre�ll�t�s�ra az els� l�p�seket IV. Edu�rd tette meg, a munka oroszl�nr�sze azonban VII. Henrikre maradt.