A r�g�szeti leletek tan�s�ga szerint az ember a mai D�l-Angli�ban sokkal hamarabb letelepedett, mint a Brit-sziget m�s r�szein, mivel itt az �ghajlat m�g a j�gkorszak idej�n is sokkal kedvez�bb volt.

A mai Anglia ter�let�t az i. e. 1. �vezred folyam�n a kelta t�rzsek k�z� tartoz� britonok (vagy �kori britek) lakt�k. A r�gi� legels� eml�t�se a Masszaliai �tikalauz (Masszali�t� Periplusz) c�m� �kori �tle�r�sban tal�lhat�, melyet az i. e. 6. sz�zadban a f�n�ciai haj�sok haszn�ltak. A sziget lak�i azonban m�r sokkal r�gebben kultur�lis �s kereskedelmi kapcsolatokat alak�tottak ki a kontinenssel. Massziliai P�the�sz g�r�g keresked� i. e. 325 k�r�l �rta le itteni utaz�s�nak t�rt�net�t. K�s�bbi �r�k, mint az id�sebb Plinius �s Diodorus Siculus megeml�tik a Britannia sziget�n kitermelt �n jelent�s�g�t, de az ott �l� emberekr�l nem �rnak. Tacitus azt �rta, hogy nincs sz�mottev� k�l�nbs�g a sziget �s Gallia lakosainak nyelv�ben, �s hogy k�ls�re is hasonl�tanak.

Julius Caesar i. e. 55-ben �s 54-ben felder�t� c�l� katonai exped�ci�kat vezetett Britanni�ba. De Bello Gallico c�m� m�v�ben azt �rja, hogy a ter�let s�r�n lakott �s n�pei hasonl�tanak a kontinensen �l� gall n�pcsoportokra. A megtal�lt p�nz�rm�k �s a k�s�bbi r�mai �r�k nyom�n ismerj�k n�h�ny briton uralkod� nev�t �s tetteit.

A britonok sziget�t Claudius cs�sz�r h�d�totta meg i. sz. 43-ban. Az �j r�mai provincia neve Britannia lett. A cs�sz�rkori r�mai szerz�kn�l viszonylag kev�s eml�t�s t�rt�nik Britannia t�rt�nelm�r�l. P�ld�ul csak egy mondatot tal�lni arr�l, hogy mi�rt �p�lt Hadrianus fala. Claudius inv�zi�j�r�l t�bbet tudunk, �s 61-ben Tacitus meg�rta Boudica (Boadicea) kir�lyn� t�rt�net�t. Az 1. sz�zad ut�n azonban a r�mai t�rt�net�r�k m�r csak a v�res esem�nyeket eml�tik.

R�ma fennhat�s�ga az �vek sor�n hol er�s, hol gyenge volt, 410-ben pedig v�gleg elhagyt�k a Brit-szigetet. Ekkor bukkantak fel az angol n�p kialakul�s�ban meghat�roz� szerepet j�tsz� h�d�t� germ�n t�rzsek. A h�d�t�k el�l Cornwallb�l, Devonb�l �s a d�li ter�letekr�l sok briton a La Manche-csatorn�n �t Gallia nyugati partvid�k�re menek�lt, amelyet kor�bbi haz�jukr�l Britannia Minornak, azaz „Kis Britanni�nak” neveztek el (ma Franciaorsz�g Bretagne tartom�nya).