Elsősorban egy önálló uniós tervezőkapacitás megteremtéséről van szó. Több uniós ország, köztük Franciaország évek óta sürgeti az EU-t egy ilyen lépésre, és a kezdeményezés szerepelt abban a jelentésben is, amelyet Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő hétfőn Brüsszelben ismertetett az EU-tagállamok külügyminisztereivel.

Bár a tagállamok között nem egyformán lelkes a támogatás, Nagy-Britannia az egyetlen, amely kategorikusan ellenzi ezt a - konszenzusos döntést igénylő - tervet, és William Hague külügyminiszter hétfőn megerősítette a londoni álláspontot.

"Az Egyesült Királyság a jövőben is megakadályoz bármely ilyen irányú elmozdulást" - fogalmazott a brit illetékes.

Arra hivatkozott, hogy az uniós főhadiszállás létrehozása fölösleges átfedésekhez vezetne a NATO-val, és aránytalanul költséges is lenne. Úgy vélte, az megosztottsághoz vezetne az EU és a NATO között is, mert elválasztaná a két szervezet tervezési tevékenységét. Mint fogalmazott, a lépés "a NATO-szerkezet megkettőzése" jelentené.

Más tagországok szerint ugyanakkor az önálló uniós tervezőközpont jelentős előrelépést jelentene a védelmi és biztonságpolitikai együttműködésben az EU-tagországok között.

Catherine Ashton az ülést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy számára nem volt meglepetés a brit bejelentés. Hozzátette: folytatja annak felmérését, milyen lehetőségei maradnak az EU-nak ezt követően az előrelépésre.

A nagy tagállamok közül Németország, Franciaország és a jelenlegi soros elnök Lengyelország Hague nyilatkozata nyomán közleményt adott ki, amelyben kiállt a javaslat mellett. Külügyminisztereik hangoztatták, hogy a főképviselő említett jelentését tekintik kiindulópontnak a védelmi politikáról folytatott tárgyalásokon, beleértve a közös tervezőkapacitásról szóló javaslatot is.

"Új lökést kell adni az európai védelmi politikának, amelyre egyre nagyobb szükség van a válságok sokasodásának, a nemzeti képességek korlátozottságának, illetve az Európai Uniót érő támadásoknak az összefüggésében" - vélte közös közleményében Guido Westerwelle, Alain Juppé és Radoslaw Sikorski.

Ashton a témával foglalkozó, átfogó jelentésében javaslatokat tett a jelenlegi együttműködési lehetőségek megerősítésére, a tagországok katonai képességeinek megosztására, azok fejlesztésének közössé tételére, az EU és más nemzetközi szervezetek közti együttműködés fokozására, valamint a polgári védelmi képességek javítására.

A témáról az MTI-hez este eljuttatott közlemény szerint Martonyi János külügyminiszter a találkozón azt hangsúlyozta: az EU közös biztonsági és védelmi politikáját Magyarország fontos elemnek tartja az unió külkapcsolati tevékenységében. A közös védelmi politikát álláspontja szerint proaktívvá kellene tenni. Támogatta a magyar delegáció "a weimari kezdeményezéssel kapcsolatban folyó munkát, beleértve a tervezési és vezetési képesség javítását is". Értésre adták azonban, hogy ezzel kapcsolatban gondosan meg kell vizsgálni a lehetséges opciókat, és "fontos a NATO-val való duplikáció elkerülése is".

Ami az unión kívüli krízishelyzeteket illeti, Ashton hétfőn azt is bejelentette, hogy a múlt hét végén megkezdte működését az Európai Unió külügyi szolgálatán belül az a hivatal, amelynek feladata, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje a világban zajló vagy alakuló válságokat, illetve azok kezelését. A központ feladata lesz, hogy háttértámogatást nyújtson a szolgálat munkájához és a politikai tevékenységhez, illetve továbbfejlessze a kapcsolatokat az EU-tagállamok megfelelő válságkezelő szerveivel és nemzetközi szervezetekkel.