Els�sorban egy �n�ll� uni�s tervez�kapacit�s megteremt�s�r�l van sz�. T�bb uni�s orsz�g, k�zt�k Franciaorsz�g �vek �ta s�rgeti az EU-t egy ilyen l�p�sre, �s a kezdem�nyez�s szerepelt abban a jelent�sben is, amelyet Catherine Ashton k�l- �s biztons�gpolitikai f�k�pvisel� h�tf�n Br�sszelben ismertetett az EU-tag�llamok k�l�gyminisztereivel.

B�r a tag�llamok k�z�tt nem egyform�n lelkes a t�mogat�s, Nagy-Britannia az egyetlen, amely kategorikusan ellenzi ezt a - konszenzusos d�nt�st ig�nyl� - tervet, �s William Hague k�l�gyminiszter h�tf�n meger�s�tette a londoni �ll�spontot.

"Az Egyes�lt Kir�lys�g a j�v�ben is megakad�lyoz b�rmely ilyen ir�ny� elmozdul�st" - fogalmazott a brit illet�kes.

Arra hivatkozott, hogy az uni�s f�hadisz�ll�s l�trehoz�sa f�l�sleges �tfed�sekhez vezetne a NATO-val, �s ar�nytalanul k�lts�ges is lenne. �gy v�lte, az megosztotts�ghoz vezetne az EU �s a NATO k�z�tt is, mert elv�lasztan� a k�t szervezet tervez�si tev�kenys�g�t. Mint fogalmazott, a l�p�s "a NATO-szerkezet megkett�z�se" jelenten�.

M�s tagorsz�gok szerint ugyanakkor az �n�ll� uni�s tervez�k�zpont jelent�s el�rel�p�st jelentene a v�delmi �s biztons�gpolitikai egy�ttm�k�d�sben az EU-tagorsz�gok k�z�tt.

Catherine Ashton az �l�st k�vet� sajt�t�j�koztat�n elmondta, hogy sz�m�ra nem volt meglepet�s a brit bejelent�s. Hozz�tette: folytatja annak felm�r�s�t, milyen lehet�s�gei maradnak az EU-nak ezt k�vet�en az el�rel�p�sre.

A nagy tag�llamok k�z�l N�metorsz�g, Franciaorsz�g �s a jelenlegi soros eln�k Lengyelorsz�g Hague nyilatkozata nyom�n k�zlem�nyt adott ki, amelyben ki�llt a javaslat mellett. K�l�gyminisztereik hangoztatt�k, hogy a f�k�pvisel� eml�tett jelent�s�t tekintik kiindul�pontnak a v�delmi politik�r�l folytatott t�rgyal�sokon, bele�rtve a k�z�s tervez�kapacit�sr�l sz�l� javaslatot is.

"�j l�k�st kell adni az eur�pai v�delmi politik�nak, amelyre egyre nagyobb sz�ks�g van a v�ls�gok sokasod�s�nak, a nemzeti k�pess�gek korl�tozotts�g�nak, illetve az Eur�pai Uni�t �r� t�mad�soknak az �sszef�gg�s�ben" - v�lte k�z�s k�zlem�ny�ben Guido Westerwelle, Alain Jupp� �s Radoslaw Sikorski.

Ashton a t�m�val foglalkoz�, �tfog� jelent�s�ben javaslatokat tett a jelenlegi egy�ttm�k�d�si lehet�s�gek meger�s�t�s�re, a tagorsz�gok katonai k�pess�geinek megoszt�s�ra, azok fejleszt�s�nek k�z�ss� t�tel�re, az EU �s m�s nemzetk�zi szervezetek k�zti egy�ttm�k�d�s fokoz�s�ra, valamint a polg�ri v�delmi k�pess�gek jav�t�s�ra.

A t�m�r�l az MTI-hez este eljuttatott k�zlem�ny szerint Martonyi J�nos k�l�gyminiszter a tal�lkoz�n azt hangs�lyozta: az EU k�z�s biztons�gi �s v�delmi politik�j�t Magyarorsz�g fontos elemnek tartja az uni� k�lkapcsolati tev�kenys�g�ben. A k�z�s v�delmi politik�t �ll�spontja szerint proakt�vv� kellene tenni. T�mogatta a magyar deleg�ci� "a weimari kezdem�nyez�ssel kapcsolatban foly� munk�t, bele�rtve a tervez�si �s vezet�si k�pess�g jav�t�s�t is". �rt�sre adt�k azonban, hogy ezzel kapcsolatban gondosan meg kell vizsg�lni a lehets�ges opci�kat, �s "fontos a NATO-val val� duplik�ci� elker�l�se is".

Ami az uni�n k�v�li kr�zishelyzeteket illeti, Ashton h�tf�n azt is bejelentette, hogy a m�lt h�t v�g�n megkezdte m�k�d�s�t az Eur�pai Uni� k�l�gyi szolg�lat�n bel�l az a hivatal, amelynek feladata, hogy folyamatosan figyelemmel k�s�rje a vil�gban zajl� vagy alakul� v�ls�gokat, illetve azok kezel�s�t. A k�zpont feladata lesz, hogy h�tt�rt�mogat�st ny�jtson a szolg�lat munk�j�hoz �s a politikai tev�kenys�ghez, illetve tov�bbfejlessze a kapcsolatokat az EU-tag�llamok megfelel� v�ls�gkezel� szerveivel �s nemzetk�zi szervezetekkel.