Az 1913. m�jus 30-�n al��rt londoni egyezm�ny az els� Balk�n-h�bor�t lez�rand�, a Balk�n-f�lsziget orsz�gainak politikai st�tus�t volt hivatott rendezni.

El�zm�ny:
Az 1912. okt�ber 8-�n kit�rt h�bor� sor�n a r�gi� nemzet�llamai a Balk�n-sz�vets�gbe t�m�r�lve, er�iket egyes�tve megt�madt�k az Oszm�n Birodalmat �s a t�r�k sereget Konstantin�polyig szor�tott�k vissza. A f�ggetlens�g�t 1912. november 28-�n kiki�lt� Alb�nia �szaki s�vj�t Koszov�val egy�tt Szerbia �s Montenegr�, d�li r�sz�t G�r�gorsz�g rohanta le. Maced�nia k�z�ps� r�sz�t Szerbia, d�li ter�leteit G�r�gorsz�g, Tr�ki�t pedig Bulg�ria foglalta el. T�r�k kezdem�nyez�sre 1912. december 3-�n a hadban �ll� felek k�t h�napra sz�l� fegyversz�netet k�t�ttek, �s a b�ke el�k�sz�t�se �rdek�ben december 13-�n Londonban megny�lt a Sir Edward Grey brit k�l�gyminiszter eln�k�lte Nagyk�vetek Konferenci�ja.

T�rgyal�s:

A t�rgyal�sokon a gy�ztes Balk�n-sz�vets�g orsz�gai (Szerbia, G�r�gorsz�g, Bulg�ria �s Montenegr�), a vesztes Oszm�n Birodalom �s az eur�pai nagyhatalmak (Nagy-Britannia, N�metorsz�g, Oroszorsz�g, Osztr�k–Magyar Monarchia �s Olaszorsz�g) vettek r�szt. A k�zvetlen�l �rintett Alb�nia deleg�ci�j�t nem vont�k be a rendez�si folyamatba. A t�rgyal�sok kezdeti szakasz�ban h�rom pontot vitattak meg:

• a Szerbia, Montenegr� �s G�r�gorsz�g �ltal lerohant Alb�nia st�tus�t;
• az 1878 �ta a Monarchia protektor�tusa alatt �ll�, szerblakta Szandzs�k helyzet�t;
• a szint�n elfoglalt Koszov�, Maced�nia �s Tr�kia helyzet�nek rendez�s�t.

Az Osztr�k–Magyar Monarchia �s Olaszorsz�g geopolitikai �rdekeiket k�vetve egy f�ggetlen Alb�nia kialak�t�s�ra t�rekedtek. Mindk�t orsz�g a szerb, illetve ezen kereszt�l az orosz expanzi�t�l tartott. N�metorsz�g �s Nagy-Britannia semleges maradt, Oroszorsz�g �s Franciaorsz�g pedig Szerbia �s Montenegr� ter�leti k�vetel�seit p�rtolta. Alb�nia vonatkoz�s�ban a d�nt�shoz�k el�sz�r afel� hajlottak, hogy nagyhatalmi protektor�tus alatt az Oszm�n Birodalmon bel�l kapjon auton�mi�t. Ett�l a megold�st�l azonban el kellett �llniuk, amikor febru�r 3-�n lej�rt a kor�bban k�t�tt fegyversz�net, ki�jultak a harcok, �s egyre nyilv�nval�bb lett, hogy T�r�korsz�g v�gleg elvesz�ti Maced�ni�t, �gy Alb�ni�val sem lesz k�z�s hat�ra.

Az egyezm�ny tartalma:

A tet� al� hozott egyezm�ny v�g�l az al�bbi rendelkez�seket tartalmazta:

• Alb�nia f�ggetlen �llam, a szerbek megsz�llta Koszov�t �s Nyugat-Maced�ni�t kiv�ve az alb�n ter�letekr�l Szerbia, Montenegr� �s G�r�gorsz�g k�teles csapatait kivonni;
• a Szandzs�kot Szerbia �s Montenegr� k�z�tt felosztj�k;
• Bulg�ria megkapja Tr�ki�nak az Enez–Kıyık�y vonalt�l �szakra fekv� ter�leteit.
• Maced�nia bels� ter�leteit Bulg�ria �s Szerbia kapja, a partvid�ki Thessz�li�t pedig G�r�gorsz�ghoz csatolj�k.

A londoni egyezm�ny hat�rozatait a Balk�n-sz�vets�g orsz�gai el�gedetlen�l vett�k tudom�sul, s ennek k�vetkezm�nyek�nt j�nius 29-�n kit�rt a m�sodik Balk�n-h�bor�. A r�gi� helyzet�nek v�gleges rendez�s�t az 1913. augusztus 12-�n al��rt bukaresti egyezm�ny oldotta meg.