Npessg
2011.08.04. 11:06
Az egyre nvekv iparosodssal London lakossga a 19. szzad vgn s a 20. szzad elejn rohamlptekkel bvlt, s 1925-ig a vilg legnpesebb vrosa volt. Ekkor elzte meg lakossgszmban New York.
2005 kzepn Nagy-London lakossga egyes becslsek szerint 7 517 700 f volt.A vrosi terlet egyre inkbb nvekszik, az agglomercival egytt lakossga defincitl fggen 12-14 milli f kz tehet. Az Eurostat egyik jelentse szerint London az EU legnpesebb vrosa s agglomercija.
A rgi terlete 1579 ngyzetkilomter, npsrsge pedig 4761 f km²-enknt, tbb mint tzszer annyi, mint ms angol rgikban.
Etnikai sszettel
A 2001-es npszmlls adatai alapjn a lakossg 71,15%-a fehrnek (brit 59,79%, r 3,07%, egyb fehr 8,29%), 12,09%-uk indiainak, pakisztninak, bangladesieknek vagy egyb zsiainak (tbbsgben sr lankaiaknak araboknak vagy ms dl-zsiai npcsoporthoz tartoznak, 10,91% feketnek, 3,15%-uk kevert nemzetisgnek, 1,12%-uk knainak, 1,58%-uk egyb kisebbsghez tartoznak vallotta magt. A lakossg 21,8%-a szletett az EU-n kvl. Az rek alkotjk a legnagyobb klfldn szletett csoportot
|