A r�maiak el�tti korb�l kev�s lelet maradt fenn. Londont a r�maiak alap�tott�k, mint Britannia provincia f�v�ros�t, miut�n Kr. u. 43-ban Claudius cs�sz�r a mai Anglia legnagyobb r�sz�t megh�d�totta. Londinium-nak nevezt�k el. A n�v nem latin, hanem kelta eredet�, feltehet�en a kelta Londinos szem�lyn�vb�l ered. Egy m�sik elm�let szerint a n�v egy a kelta kor el�tti (�seur�pai) Plowonida sz�b�l sz�rmazik, ami k�r�lbel�l annyit jelent, hogy „telep�l�s a sz�les foly� partj�n”. 

A R�mai Birodalom buk�sa ut�n Londont elhagyt�k a r�maiak. A 7. sz�zadban Egy Lundenwic nev� sz�sz v�ros �p�lt nem messze a mai Aldwycht�l nyugatra. A r�gi r�mai v�ros a 9. sz�zadban vagy a 10. sz�zad elej�n n�pes�lt be �jra.

Westminster egykor �n�ll� v�ros volt, a k�z�pkor �ta az angol kir�lyi udvar sz�khelye. V�g�l a k�t v�ros egybe�p�lt, �gy j�tt l�tre a mai London alapja, b�r ekkor m�g nem volt f�v�ros (a hampshire-i Winchester volt az a 12. sz�zadig.)

London n�veked�snek indult, �s a k�vetkez� p�r �vsz�zadban mag�ba olvasztotta a k�rnyez� kisv�rosokat �s falvakat. A 16. sz�zadt�l a 20. sz�zad elej�ig a Brit Birodalom f�v�rosa volt.

1666. szeptember 2-�n kezd�d�tt el a nagy londoni t�zv�sz, amely a belv�ros nagy r�sz�t elpuszt�totta. A t�z egy p�k fah�z�b�l indult el, a k�vetkez� h�rom nap folyam�n t�bb mint 13 000 h�z pusztult el, k�zt�k a St Paul Church. A v�ros t�z �v alatt �jra�p�lt. A 18. sz�zadban a fejl�d�s felgyorsult. A 19. sz�zad elej�re a vil�g legnagyobb v�rosa lett.

Az �nkorm�nyzat igyekezett teljes�teni a gyors n�veked�s okozta k�vetelm�nyeket. 1855-ben alap�tott�k a Metropolitan Board of Works-t arra a c�lra, hogy biztos�tsa a megfelel� infrastrukt�r�t a gyorsan n�vekv� v�rosnak. 1889-ben ehelyett hozt�k l�tre London megy�t, amit London megye tan�csa ir�ny�tott – az els� szervezet, mely eg�sz London k�zigazgat�s�t ir�ny�totta.

A 20. sz�zad elej�n a londoniak sz�nnel f�t�ttek, ami hatalmas f�stmennyis�get okozott. Az �ghajlati k�r�lm�nyekkel egy�tt ez gyakran szmogot okozott, a j�l ismert „londoni k�d”-�t. 1956-ban t�rv�nyt hoztak a tiszta leveg��rt, miut�n 1952. december 5. �s 9. k�z�tt �t napig szmog nehezedett a v�rosra, t�bb mint 4000 ember hal�l�t okozva. A t�rv�ny �rtelm�ben f�stmentes z�n�kat alak�tottak ki, ahol f�st�t nem okoz� f�t�anyagot kell haszn�lni.

London arculat�ban a legnagyobb v�ltoz�st az elm�lt 100 �vben a n�met bomb�z�sok okozt�k a II. vil�gh�bor� idej�n. A bomb�z�s t�bb mint 30 000 embert �lt meg, �s rengeteg �p�letet elpuszt�tott. Az elpusztult r�szek az 1950-es, 60-as �s 70-es �vekben t�bbf�le st�lusban �p�ltek �jj�, ez�rt Londonra jellemz�, hogy arculata �p�t�szetileg nem egys�ges.

1965-ben London megye tan�cs�t felv�ltotta Nagy-London tan�csa (Greater London Council, GLC). T�bb �jabb telep�l�s is a v�ros r�sze lett, a jelenlegi ker�letek k�z�l 20. A GLC-t 1986-ban elt�r�lt�k, mert �ssze�tk�z�sbe ker�lt a Thatcher-korm�nnyal, �s hat�sk�re �tker�lt az egyes ker�letekhez. 2000-ben �jra k�zpontos�tott�k a v�ros feletti hatalmat, �s polg�rmestert v�lasztottak Ken Livingstone szem�ly�ben. 2008. m�jus 4-e �ta Boris Johnson Greater London polg�rmestere.

Az 1997-es t�zsz�netig London gyakran az IRA egyik c�lpontja volt az �szak-�rorsz�gi ter�letek feletti egyet nem �rt�s miatt.

2005. j�lius 7-�n Londont terrort�mad�s �rte, alig 24 �r�val azut�n, hogy London megkapta a 2012-es olimpia rendez�s�nek jog�t.