Fekvse
2011.08.04. 11:05
Ma Londonnak rendszerint a Nagy-London nven is ismert egsz vrost hvjuk, ami a belvrosbl (City) s harminckt londoni Borough-bl ll. Trtnelmi szempontbl a nv a Cityre vonatkozik, amibl a mai vros kintt. 1889 s 1965 kztt a korbbi London megyre is hivatkozott, ami a mai Bels-London terletvel egyezik meg.
London kzpontjnak (Charing Cross) koordinti: . sz. 51 30′ ny. h. 0 8′. Az kori rmaiak Londinium vros kzpontjt a London Kvel jelltk.

London elhelyezkedse Eurpn bell
Nagy-London terlete 1579 km². London kiktvros a Temze partjn. A foly nagy hatssal volt a vros fejldsre. Londont a Temze szaki partjn alaptottk s tbb szz ven t egyetlen hd, a London Bridge vezetett t a folyn. Emiatt a vros kzpontja sokig az szaki parton volt. Amikor a 18. szzadban tbb hidat is ptettek, a vros nagyobb iramban kezdett terjeszkedni a krnyez sk s enyhn dombos vidkeken. Emiatt London nagyjbl kr alak lett. A Temze rgebben sokkal szlesebb s seklyebb foly volt, mint ma. A partjt beptettk, s tbb mellkfolyja ma a fld alatt folyik. Mivel a vros kzel fekszik ahhoz a helyhez, ahol a Temze a tengerbe folyik, az aply-dagly vltakozsa radssal fenyegeti. Ezt fokozza a tengerszint lass, de folyamatos emelkedse. Ezt gtakkal prbljk szablyozni.
Budapesttl 1670 km-re fekszik
|